UTUNK A TENGERIZMUSBÓL A KELETI, MAJD A NYUGATI KERESZTÉNYSÉGBE.
A magyarok a Kárpát-medencét előre eltervezett módon, hosszú bevonulással vették birtokba 862-895 között. A bizánci szerzők Türkia (türkök) néven emlegették őket, földjüket pedig Türkia (Türkök országa) néven. A magyarok pogányok voltak, a muszlim geográfusok csillag- és tűzimádóként írták le őket.
(Az ősi magyarok szerint az égisten hozta létre a világot, de nem a semmiből teremtette, hanem a meglevőből készítette. Az istenvilág központjában is az égisten áll, aki az égben lakik. Az isten neve Mag (magyar) a többi kisebb isten a Tél, Nyár, Eső, Szél, Fa, Ember, Ló, Víz, Nap, Éjszaka, az Élet és a Halál.)
Ebben a korban rohamosan terjedt szerte Európában a kereszténység, a két római birodalom, a Keletrómai Birodalom és a Német-római Birodalom határain túl letelepedett nomád és pogány népek körében, a Kárpát-medence pedig ekkoriban részben bizánci, részben római érdekszféra volt.
(A keresztény egyházszakadás hosszú folyamat volt, amely végül 1054-ben következett be: ekkor IX. Leó pápa és Kerulariosz konstantinápolyi pátriárka kölcsönösen kiátkozta egymást. A két keresztény egyház egyesítése a mai napig nem történt meg.)
A magyarok egyik legfőbb hadvezére, Bulcsú 948-ban Konstantinápolyban keresztelkedett meg. Másodszor Zombor, 952 körül Konstantinápolyban vette fel a keresztséget. Ettől kezdve vagy 200 éven keresztűl Türkiai Metropolitanátus néven keleti keresztény eparchia működött a középkori Magyarországon.
Taksony fia Géza tengrista vallású nagyfejedelem korában erős geopolitikai nyomás nehezedett a magyarságra, hogy hagyjanak fel az ősvallásukkal és a kényszer hatására 972-ben Géza felvette a nyugati kereszténységet. Géza fejedelem és Sarolt fejedelemasszony fia Vajk is felvette a keresztény vallást és így lett az utolsó magyarfejedelem és az első magyar király.
A mostani köztársasági elnök választási cécóra emlékeztet az akkori uralkodói körök csatája is, ugyanis Tar fia Koppány vezér aki keleti keresztségű volt, Géza halála után az ősi elvek alapján magának követelte a hatalmat, és a sztyeppei szokásjog szerint feleségül akarta venni Sarolt fejedelemasszonyt, Géza feleségét.
Azonban Géza családja a nyugatról származó elvek alapján Vajknak, a későbbi Szent István királynak követelte a hatalmat. A kitört hatalmi harcban István győzött és megszilárdította az új nyugati kereszténységű magyar államott, valamint az állam világi igazgatási szervezeteinek megszervezésével párhuzamosan elkezdődött az egyházmegyék felállítása is.
