Gyulai Endre utolsó, alsóvárosi miséjén – 2024. április 28-án.
Elment az én Püspököm
Gyulay Endre (Battonya, 1930. szeptember 17. – Szeged, 2024. augusztus 3.) a Szeged-Csanádi egyházmegye mindenki által tisztele és szeretett nyugalmazott püspöke.
Gyulai Endrét a Szegedi Dómban szentelték pappá1953. június 7-én. 1972-től retorika tanár és igazgató a Hittudományi Főiskolán.
1987. június 5-én II. János Pál pápa kinevezte, majd 1987. július 4-én a Szeged-Csanádi egyházmegye püspökévé szentelték föl a Szegedi Dómban.
1989-től segítette a Ferences-rendi szerzetesek Szegedre történő visszatérését. A ferencesek az ő közreműködésével kapták vissza alsóvárosi kolostorukat és a Havas Boldogasszony templomot.
Fontos feladatának tekintette a katolikus iskolák megindítását: a piaristák újra megnyitották középiskolájukat a városban, valamint újra megtelepedtek Szegeden a jezsuiták, akik a szegedi felsőoktatásban tevékenykednek.
Egyházmegyei fenntartású iskolákat is sikerült újraindítania Makón, Gyulán, Békéscsabán, Endrődön, Szentesen és Mezőtúron. Ezenkívül katolikus óvodákat is alapított az egyházmegye több településén.
Püspöksége alatt épült a 100 fős értelmi fogyatékosok otthona a Kálvária sugárúton, Domaszék-Zöldfáson pedig egyházmegyei lelkigyakorlatos centrum létesült. 1993-ban megszervezte az Egyetemi Lelkészséget a városban. 1994-ben Egyházmegyei Krízismegoldó Otthont hozott létre. Ugyanebben az évben nyílt meg a Szent Imre Egyetemi Kollégium a Londoni körúton. Püspöksége idején tizenhárom új templom épült az egyházmegyében, olyan helyeken, ahol addig nem volt, vagy a meglévő kápolna kicsinek bizonyult a hívek befogadására, többek között Domaszéken és Szeged-Szentmihályon. Szorgalmazta a Szegedi dóm felújítását.
1995-ben megrendezte a Szeged-Csanádi egyházmegye zsinatát, megalkotta annak pasztorációs tervét.
1989–1990-ben az Erdélybe irányuló európai segélyakció vezetője.
1991-es pápalátogatás szervezője.
1993-tól a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia alelnöke és az egyházi ingatlanokat rendező kormánybizottság tagja..
1999-ben a Magyar Cserkészszövetség elnöke volt.
Jelentős Gyulai Endre írói és újságíró munkássága, többek között emiatt is vált a magyar püspökök közül a legismertebb politikai szereplővé.
1993-ban Szegeden az Év embere címet kapta.
2000. május 21-én a főpásztort tevékenysége elismeréseként Szeged városa díszpolgárává választotta.
2006. augusztus 26-tól nyugdijba vonuélt de dolgozott tovább, talán többet scmint előtte. Minden vasárnap délben a fiataloknak misézett a Szegedi Dómban és szegedi egyetemisták kedvencévé vált
2013. június 9-én a Szegedi Dómban pappá szentelésének 60. évfordulóját ünnepelték az összegyűlt hívek. Gyulay Endre gyémántmiséjének emlékképére ezt írta: „Elég neked az én kegyelmem, mert az erő a gyöngeségben lesz teljessé. Legszívesebben tehát gyöngeségeimmel dicsekszem…, mert amikor gyönge vagyok, akkor vagyok erős.”
Részlet a gyémántmisén elhangzott vallomásából:”Végül szeretném megmutatni, mi alakult ki bennem az ötéves szemináriumi idő alatt. Utolsó, szentelés előtti este volt, akkori spirituális, páter Hunya már nagyon beteg volt, nem volt köztünk. Magyar Károly szólt úgy este 8 óra után: »Hát akkor holnap majd valakinek meg kellene köszönni a szentelést. Ott lesz a püspök úr, meg káplánok, hát akkor légy szíves és majd készülj föl rá.Hát nem mondom, hogy olyan nagyon egyszerű éjszakám volt, de végig kellett gondolnom, hogy mi lesz a jövőnk? És ekkor 3 fa jutott eszembe.
Ahhoz, hogy ebben a papságban helyt tudjon állni valaki, ahhoz a jegenyéhez kell hasonlítani. A nyárfa, a jegenye, amely magasra nő, mind magasabbra, az égig ugyan nem ér, de fölviszi az ember tekintetét egészen az Istenig. Nem lehet imádság nélkül, nem lehet Isten felé való hűség nélkül, nem lehet önmegtagadás nélkül, nem lehet buzgóság nélkül élni. Ez az első nagy tanítás az Isten részéről, ez az, amit meg kell fogni, mert ez lesz az alapja és a gyökere mindennek. Az imádságos élet, az Istenszeretet, a bűnbánat szentsége és minden egyéb, ami a kegyelem bőségét biztosítja.
Aztán a másik fa. 1953-ban vagyunk. Elnéztem már régebben is azokat a magyar akácokat. A homokon, ahol minden kipusztul, lenyomják a gyökereiket, viharban néha egy picit meghajolnak, de csak egy-két centire, nem úgy, mint egyéb fa, majdnem hogy földig. Állnak, stabilan, maradéktalan hűséggel abban a földben, amibe ágyazták, a magyar földben. És jöhet akármilyen vihar, állnak a viharral szembenézve, a küldetésükben, hogy szebbé tegyék ezt a földet. Megállni Rákosi, Kádár idejében csak az Isten kegyelmével lehetett. Mint ahogy az akácok is az Istentől kapták, hogy ilyen gyökérzetük és ilyen erejük legyen.
Igen, vaskos, terebélyes gyümölcsfává kell lenni, hogy aki arra jár, tudjon szakítani, és a szomját vagy az éhségét oltani belőle. Igen, minden papnak ilyen gyümölcsöző fává kell lennie, hogy akár hívő, akár nem hívő ha arra jár, táplálékot kapjon. Krisztus táplálékát. Nem emberi okosságot, nem valami nagy, politikai “nemtudommit”, hanem egyszerűen azt, amit az Isten termésként át akar nyújtani.
Ezt a hármat mondtam el Hamvas püspök úr előtt, a hívek, szüleim, édesapám és nevelőanyám és a többiek, fölszentelt paptestvéreim között, tanárok előtt. Ez rajzolódott ki bennem, s valahogy azóta is ez él. Jól csinálom? Nem. De újra és újra eszembe jut az a csodálatos mondat, amit magam elé állítottam most a nagy számadásnál: igen, gyöngeségemmel dicsekszem, mert amikor gyönge vagyok, akkor vagyok erős. Nem én, hanem az Isten kegyelme. És ezt azért mondtam el, mert a legkisebb szülő, de a legkisebb óvodás, a legnagyobb professzor, bárkit nézek ezen a világon – pici porszem az Isten szemében.”
A MI TANITÓNK
Gyulai Endre a Magyar Nemzetőrség körében
2024. április 28-án a Magyar Nemzetőrség Országos Szövetsége kérésére zajlott le a Szent Korona hiteles másolatának megszentelése az alsóvárosi Havas Boldogasszony templomban. Gyulay Endre nyugalmazott megyéspüspök vezette a szentmisét és szentelte meg a koronát Az ünnepi szentmisét megelőzően többször is hosszú beszélgetéseket tartottam a Püspök Úrral.
Akkor mesélte nekem, hogy havi jövedelmét mindig a dolgozószobája ablakán dobja ki. Azaz minden délelőtt 9 és 10 óra között – ha rekkenő meleg volt, ha fagyos hóesés volt – becsöngetnek hozzá a szegedi szegények. S mivel ő, az emeltről levezető lépcsőt nem nagyon vállalja, hanem pénzadományait papírba csomagolja és az ablakon kidobja nekik.
Püspök urat április 28-án én vittem lakásáról az alsóvárosi templomba, az ünnepi mise után pedig Kovács Henriette vitte a Szegedi Dómba. Pár napra az ünnepi mise után Henivel az utcán találkoztunk Püspök Úrral és elbeszélgettünk vele, Elmondta, hogy hittanórát megy tartani a felnőtteknek, hisz ő tanító marad haláláig..
Később telefonon kerestem, de a megbeszélt találkozóra már nem kerülhetett sor. Elment a mi tanítónk.
GYULAI ENDRE TEMETÉSE A SZEGEDI DÓMBAN
Szeged, 2024. augusztus 12.
