Fotó Kollár Ferenc: Fény csillan a templomból
Hagyományosan augusztus első hétvégéjén tartják az alsóvárosi ferences templom Havas Boldogasszony-napi búcsúját, amely a Dél-Alföld legnagyobb és legrégebbi vallási ünnepe. Egykoron vásárosok hada is érkezett az alsóvárosi búcsúra a több tízezer ember mellett, még a Bécsi körúton is végig portékákat kínáltak, sőt a helypénzen vita is volt a ferencesek és a városi tanács között.
Már a 17-ik században virágzott a búcsújárás kultusza Alsóvároson, idővel pedig új hivatást is betöltött, hiszen Szeged megmaradt magyarsága ötvennél több délvidéki, törökök által feldúlt falvat telepített újra, így Havas Boldogasszony napja ettől kezdve a hazatérés ünnepévé is vált. A 19. századtól kezdve már nemcsak a Délvidékről, hanem az akkor kialakult Szeged környéki tanyavilágból is érkeztek az alsóvárosi búcsúba és rokonlátogatóba zarándokok a ferences templomhoz.
Fotó Kollár Ferenc: Fényességben úszik az oltár
DÉLMAGYAROSZÁG cikke – 1910 . augusztus 5.
Hatvanezren az Alsóvárosi búcsún
A hosszú, nemzetiszínű zászlókkal földíszített Szentháromság-utcán hömpölyög a nép. A meggyónt búcsúsok jönnek fölfelé hosszú tömegben, a kíváncsi bennszülöttek pedig lefelé mennek, ők inkább azért, hogy „bucsufiát” vásároljanak, az előbbiek pedig, hogy a várost megtekintsék, megváltozott-e a képe tavaly óta. Az utcák közt tehát a legforgalmasabb a Szentháromság-utca. Korcsmák, tánc- és mulatóhelyek egymást érik ebben a hosszú, de rossz kövezetü utcában. A korcsmák udvarában lampionokkal és papirosdiszekkel fölékesített sátrak alatt folyik a mulatozás, amely tulajdonképen csak este kezdődik, de az első napon nem sokáig tart, mert a holnapi utolsó napon, a körmenetben minden igaz magyar katolikus részt akar venni.
25 évvel ezelőtti fotó: Gyulai Endre püspök megáldja az alsóvárosi búcsúra érkezetteket.
Az idei búcsú napján, Gyulai Püspök Úr a menybe ment prédikálni.