A cukorbetegség, (diabetes) a glükóz feldolgozási zavara, aminek oka a hasnyálmirigy Langerhans-szigetei által termelt inzulin nevű hormon hiánya, vagy a szervezet inzulinnal szembeni érzéketlensége (inzulinrezisztencia) esetleg mindkettő.
A szükséges mennyiségű inzulin hiányában a sejtek nem képesek a vérből a glükóz felvételére, a vércukorszint megemelkedik. Ezek együttesen okozzák a betegség fő tüneteit.
A tápcsatorna a táplálékkal felvett összetett szénhidrátokat glükózra (monoszacharid) – köznapi nevén szőlőcukorra – bontja. Ez azt jelenti, hogy minden (emészthető) szénhidrát hasonló hatású a szervezetre, bár a lebontás sebessége fontos tényező. A glükóz a bélből felszívódva a vérbe kerül, és ezúton a test minden részére eljut.
A hasnyálmirigy Langerhans-szigeteiben ezzel egy időben az úgynevezett béta-sejtek egy hormont, inzulint termelnek és bocsátanak a keringési rendszerbe. Az inzulin az inzulinreceptorokon keresztül kötődni tud a test egyes sejtjeihez (máj-, izom- és zsírsejtek), és kis pórusokat nyit a sejtmembránon, amin keresztül a glükóz a sejtbe áramlik. A sejtek a glükózt energiaforrásként használják, valamint a sejtek (különösen nagy mennyiségben a májsejtek és az izomsejtek) képesek a glükóz tárolására is nagy molekulasúlyú szénhidrát (glikogén) – köznapi nevén állati keményítő – formájában, és szükség szerint ebből felszabadítani.
A vér cukorkoncentrációja (vércukorszint) ezáltal állandóan kontroll alatt van, és csak bizonyos határok között változik. A vércukorszint még egy hosszabb-rövidebb böjt (több hónapos koplalás) alatt is a normális tartományban marad, mert a májban folyamatos szőlőcukor-újraképzés (glükoneogenezis) zajlik, és ez biztosítja a vércukor konstans szinten tartását.
A glükoneogenezist két hormon szabályozza: az inzulin, amely gátolja és a glukagon, amely serkenti. Normális körülmények között naponta 250 gramm glükóz képződik így a májban. Amennyiben az inzulin hiányzik (abszolút inzulinhiány) vagy bár nem alacsony az inzulin szintje, ám az nem tud a sejtekre kellően hatni (relatív inzulinhiány), hiányzik az inzulin glükoneogenezist gátló hatása, és a szabályozás felborul.
A máj inzulin hiányában naponta 500 gramm szőlőcukrot képes termelni. Ez magyarázatot ad arra, miért lehet a cukorbetegeknek a táplálék (szénhidrátok) felvételétől függetlenül magas vércukorszintje.
Ezen kívül van az inzulinnak még egy hatása: a zsírtartalékok felépítése a zsírszövetben, és azt támogatja, hogy a zsír a raktárakban maradjon. Inzulin abszolút hiányában ezért léphet fel testsúlycsökkenés.
Cukorbetegségben (inzulin hiányában vagy az inzulin hatásának csökkenésekor) ezért a sejtek (az agysejtek kivételével) nem tudják a glükózt a vérből felvenni, így az a vérben marad. Emellett növekedik a glükózújraképzés is a májban. Ezek a folyamatok együttesen ahhoz vezetnek, hogy megemelkedik a vércukorszint.
A cukorbetegségnek több típusa létezik. A kialakulás okai, a tünetek és a kezelés az egyes típusokban különböznek.
Az 1-es típusú diabetes egy autoimmun betegség, amelyet abszolút inzulinhiány okoz. Hátterében az áll, hogy a szervezet immunrendszere idegenként ismeri fel a saját sejtek egy részét, és autoimmun gyulladás következtében elpusztulnak a hasnyálmirigy inzulint termelő béta-sejtjei.
Ez a diabétesz bármely életkorban előfordulhat, de leggyakrabban gyermek- és fiatal felnőttkorban jelentkezik. A betegek általában soványak, gyakori a jelentős fogyás a betegség megállapítása előtt. A tünetek gyorsan alakulnak ki, a betegek kezeléséhez inzulin szükséges.
Az inzulintermelés megoldására kísérletek folynak, egyrészt mesterséges hasnyálmirigy eljárással, ami automatikus eszköz vagy mikrobiológiai sejtszintű eljárásokkal, ami a beteg bőre alá épített, az autoimmun támadás miatt védőhálóval beépített új béta sejtköteg, ami 12–24 hónapig biztosíthatja a szervezet számára szükséges inzulintermelést.
A 2-es típusú cukorbetegség jellemzője az inzulinrezisztencia, mely kombinálódhat a viszonylagosan csökkent inzulin-elválasztással. A testszövetek hiányos érzékenységéhez az inzulinra egyesek szerint az inzulinreceptornak is köze lehet. Ám a konkrét hiányosságok nem ismertek. A betegeknél gyakori, hogy prediabéteszt, azaz cukorbetegséget megelőző állapotot mutattak ki korábban. A betegség előrehaladása megállítható, sőt visszafordítható, az inzulin iránti érzékenységet növelő, vagy a glükoneogenezist csökkentő gyógyszerekkel, illetve inzulinnal.
A 2-es típus elsődleges okai a genetika és az életmód. Több tényező is ismert, ami hozzájárul kialakulásához: elhízás, mozgáshiány, táplálkozási hiányosságok, stressz, urbanizáció.
A táplálkozás szintén kihat a 2-es típus kockázatára. A cukor ízesítésű italok túlzott fogyasztása az egyik kockázatnövelő. További kockázatnövelők a transz- és a telített zsírsavak, míg a telítetlen zsírsavak csökkentik a kockázatot. A fehér rizs növeli, a barna rizs és a teljes őrlésű gabonák csökkentik a kockázatot.
Az éveken át tartósan magas inzulinszint, pontosabban étkezésenként egy-egy hatalmas inzulinhullám miatt a sejtek védekezni kezdenek a beléjük pumpált túl sok cukor ellen, és kialakul az inzulinrezisztencia, vagyis a sejtek ellenállnak az inzulinnak a sejthártya cukortranszportját fokozó hatásainak. Ám mivel az agy érzékeli, hogy a vérben ott a sok cukor, utasítja a hasnyálmirigyet, hogy még több inzulint termeljen, a sejtek viszont egyre jobban ellenállnak. Egy ponton azonban a hasnyálmirigy feladja a küzdelmet, az inzulintermelés visszaesik, a vércukorszint megemelkedik.
A tartósan magas vércukorszintnek vakság, lábamputáció, érelmeszesedés, infarktus és impotencia lehet a következménye.
A betegség kezdetén gyakori a tünetmentesség, a diabétesz tünetei csak lassan alakulnak ki, gyakran a különböző szövődmények megjelenése kapcsán diagnosztizálják a kórt. A betegség kezelése a kezdeti szakaszban életmód változtatással (diéta, helyes táplálkozás, sport, testsúlycsökkentés), majd vércukorcsökkentő, valamint az inzulin hatását növelő tablettás készítményekkel történik.
A betegség későbbi szakaszában, amikor az inzulintermelés már kimerült, az 1-es típusú diabéteszhez hasonlóan szükségessé válik az inzulin adása.
Az inzulinrezisztencia szorosan összefügg az elhízással – nem véletlenül, mivel az elhízást az izolált szénhidrátok okozzák a magas glikémiás indexük miatt. A 2-es típusú betegek 80%-a elhízott, többségük magas vérnyomástól is szenved. A betegség általában középkorú vagy idős embereknél alakul ki. Manapság a gyermek- és serdülőkorban a fokozott édesség és szénhidrátfogyasztás és a következtében fellépő elhízás rohamos terjedésével ebben a korban is egyre több diabétesz jelentkezik. A legújabb kutatások szerint az inzulinrezisztencia okozója genetikai hajlam is lehet.
A világon a 2-es típusú betegek száma drámaian növekszik (az összes cukorbeteg 90%-a a 2-es típusú betegségben szenved), a fejlett társadalmakban tapasztalható egészségtelen életmód és táplálkozási szokások miatt. Korábban ezt a diabétesz formát enyhe betegségnek tartották, mivel sokáig nem okoz panaszt, nem feltétlenül igényel inzulint. Ma már tudjuk, hogy ez nem igaz, a 2-es típusú cukorbetegség súlyos betegség. Súlyos, mivel mintegy 10–15 évvel lerövidíti a várható élettartamot, nagyon magas a szív- és érrendszeri betegségek gyakorisága és súlyossága. Egy 2-es típusú diabéteszes beteg olyan szív-érrendszeri veszélyeztetettségnek van kitéve, mint egy nem cukorbeteg, infarktuson átesett beteg.
Az 1-es típusú cukorbetegségben a kezelés azonnal inzulinnal kezdődik, hiszen a betegség ezen formájában a béta-sejtek pusztulása következtében nincs elegendő inzulintermelés. Így azonnal inzulinfüggő a beteg. Az inzulin szervezetbe való bejuttatása történhet injekcióvalm vagy inzulinpumpával. Az inzulinkezelés megkezdése után szükséges a rendszeres vércukormérés (napi 4–12 alkalommal) a túl magas vagy alacsony vércukorszint elkerülése végett.
Ez történhet otthoni vércukorszint mérővel, ami egy, például ujjbegyből vett csepp vérből néhány másodperc alatt kimutatja a vércukorszint értéket, valamint folyamatos vércukorszint-mérő (CGMS – Continuous Glucose Monitoring System) segítségével is, ami azonban nem helyettesíti teljes mértékben az ujjbegyszúrásos módszert. A CGM folyamatos időközönként (általában 5 perc, de bizonyos modellek esetében 1 perc) méri egy bőr alá beültetett szenzor segítségével a vércukorszintet. A vércukor normális tartományban tartása 1-es típusú cukorbetegeknél leghatékonyabban az inzulinpumpa és a CGM kombinációjával érhető el.
Egy svéd diabetológus csoport szerint az 1-es típusú diabétesz hatékonyabban kezelhető az ún. alacsony szénhidrát étrenddel, mint a jelenlegi protokoll által ajánlott magas szénhidrát étrenddel. Magyarországon dr. Tóth Csaba alkalmazza az ún. paleo-ketogén étrendet 1-es típusú cukorbetegség kezelésére. Ez a munkacsoport először közölt tanulmányokat az 1-es típusú cukorbetegség gyógyításáról paleo-ketogén étrenddel. Az étrend segítségével a beteg saját inzulintermelése visszaállt és el tudta hagyni a külső inzulint.
A 2-es típusú cukorbetegségben a kezelés lépcsőzetesen épül fel. Első lépcsőben, a betegség kezdetén, ajánlott az életmód-változtatás, diétával, testsúlycsökkentéssel, sporttal. Ajánlott a gyakori, kis mennyiséségű étel fogyasztása, ami hozzájárul az egyenletes vércukorszint fenntartásához (nincs hirtelen cukorterhelés, azaz hiperglikémia veszély, sem kritikus mértékű szénhidráthiány, azaz hipoglikémia veszély). A betegség előrehaladásával, ha az első lépcső már nem elégséges, szájon át adott antidiabetikumok (tablettás antidiabetikus gyógyszerek) adására kerül sor (monoterápia, második lépcsőfok). Ezek a gyógyszerek csökkentik a vércukorszintet, növelik az inzulin hatását, és a betegség e típusára jellemző inzulinrezisztencia ellen hatnak. A betegség további szakaszában az antidiabetikus gyógyszerek kombinációja válik szükségessé (harmadik lépcsőfok). A betegség további előrehaladásával, amikor a béta-sejtek kimerülése megindul, a tablettás készítmények mellett szükség lehet hosszú hatású inzulinkészítmények esti adására (negyedik lépcsőfok). Az utolsó szakaszban (ötödik lépcsőfok) a béta-sejtek kimerültek, és innentől kezdve az inzulint teljesen pótolni kell. A 2-es típusú cukorbetegség kezelésében és karbantartásában döntő szerepe van a beteg fegyelmezett étkezési szokásainak, a diéta betartásának, életmódnak. Ezek röviden összefoglalva a következők:
A jelenleg legelterjedtebb javaslat az, hogy mindenféle zsír bevitelét radikálisan csökkenteni kell. Az egyszeresen telítetlen zsírok, mint például az olívaolaj ellentétes hatást vált ki a diabéteszre, viszont csak módjával történő fogyasztása engedélyezett, mivel mint minden zsírnak, magas a kalóriatartalma. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a legnagyobb bűnös a többszörösen telítetlen olaj, például amivel sütünk, mivel sütésnél oxidálódik. Tanulmányok kimutatták, hogy amikor a többszörösen telítetlen zsírok elvegyülnek a sejtstruktúrában, a sejtek azon képessége, hogy összekapcsolódjanak az inzulinnal, csökken, így kevesebb glükózt képesen felvenni. Ezután az inzulin már nem lesz képes kinyitni az ajtót. Mivel a telítetlen zsírok (Omega3–6–9) értékes anyagai, amik nagyon fontosak a sejtépítésben, 50 °C felett oxidálódnak, ezért egészségtelen a növényi olajokkal sütni. Az ilyen zsíroktól mentes, vagy belőlük csak keveset tartalmazó diéta segít enyhíteni a tüneteket. Ugyanakkor, mivel minden zsír segíti a súlygyarapodást, fontos étkezésnél odafigyelni, amennyire csak lehetséges.
A cukorbetegség kezelésében kézenfekvő megoldás lenne az elpusztult szigetsejtek pótlása, amellyel a hiányzó inzulinelválasztás problémája oldódna meg. Erre az egész hasnyálmirigy vagy csak a szigetsejtek átültetésének keretében van lehetőség. A hasnyálmirigy átültetés során a donor egész hasnyálmirigyét beültetik a diabéteszes beteg szervezetébe. A szigetsejt-átültetés azt jelenti, hogy a donorok hasnyálmirigyéből izolált Langerhans-szigetsejteket egy katéter segítségével a máj érrendszerébe juttatják, ahol azok letelepednek és megmaradnak. A kezelés alapja az a gondolat, hogy ha a hasnyálmirigy mindössze 3%-át kitevő Langerhans-szigetekre van csak szükség, akkor minek ültessék be a maradék 97%-ot. A szigetsejt átültetésnek több előnye van. Egyrészt a műtét véghezvitele technikailag sokkal egyszerűbb (például a hasfalat nem kell felnyitni hozzá, ereket nem kell összekötni), és ezzel a műtéttel járó komplikációk csökkennek. A beavatkozás egyszerűbb volta miatt azt meg lehet ismételni, ha elsőre nem sikerült elérni az inzulinmentességet. Másrészről, mivel csak a szigetsejteket ültetik át és nem az egész szervet, az idegentest-reakció, és így a kilökődés veszélye csökken. A transzplantátum kilökődése esetén a hasnyálmirigy emésztő enzimjei megmaradnak, hiszen nem kerültek eltávolításra. Az egész szerv átültetése esetén ilyenkor azokat is pótolni kell. A szigetsejt átültetés sikere esetén a betegnek nincs többé szüksége inzulin adagolására. Mivel ez csak az átültetések kb. 25%-ában fordul elő, részsikernek kell tekinteni, ha az inzulinadagot csökkenteni lehet, vagy az anyagcsere javult.
A szigetsejt átültetés hátulütője, hogy immunszupresszív szerek (a szervezet saját védekezőképességét – immunrendszerét – elnyomó gyógyszerek) szedésére van szükség, hogy az immunrendszer az idegen sejteket ne lökje ki, pusztítsa el. Ezeknek a gyógyszereknek azonban komoly mellékhatása, hogy a szervezetet fogékonyabbá teszik a fertőző betegségek iránt. Mivel ezeknek a gyógyszereknek az átültetés során elkerülhetetlen, elsősorban azoknál a betegeknél jön szóba szigetsejt átültetés, akiknél már sor került, vagy szükség van veseátültetésre, így mindenképpen kapnák ezeket a gyógyszereket.
A veseátültetés nélküli (izolált) hasnyálmirigy vagy szigetsejt átültetés csak ritkán jön szóba. A lehetséges indikációk a másképp be nem állítható, nagyon ingadozó vércukorértékekkel járó diabétesz, a gyakori alacsony vércukor (hipoglikémia), különösen, ha eszméletvesztéssel jár, és a beteg az előjeleket nem érzi meg. Szóba jön még gyorsan romló szemészeti szövődmények esetén is. Ilyenkor mindig gondosan mérlegelni kell az immunrendszert gátló gyógyszerek alkalmazásának kockázatát. A Gießeni Protokoll a szigetsejt átültetést az 1-es típusú cukorbetegek egy kis részének ajánlja. A kontraindikációk közé tartozik a 18 év alatti és a 65 év feletti kor, ha a betegség 35 év felett jelentkezett, ha a betegség még kevesebb mint 10 éve tart, túlsúly és rezisztencia.
Az inzulinpumpa terápia elterjedésével a diabetes mellitus komplikációi gyakran kivédhetők, és átültetésre nem kell, hogy sor kerüljön.
Diabétesz esetében az inulin mint szénhidrát-energiaforrás azért jelentős, mert a vércukorszintet tartós fogyasztás esetén sem emeli. Az inulin metabolizációja során fruktóz képződik, amelyből a szervezet mintegy 30 grammot inzulin hiányában is fel tud használni. A 2-es típus esetén az inzulinfüggőséget is csökkenti, és a vércukorszint beállítását megkönnyíti. Az inulin mondhatni pufferszerepet tölt be az állandó vércukorszint megtartásában. A csicsókát, mint alapvető inulinforrást ehetjük frissen, nyersen reszelve salátába, süthetünk belőle pogácsát. Levét kipréselve rostos inulinitalként fogyaszthatjuk.
Alternatív kezelést jelenthet még a fahéjkapszula fogyasztása, melynek hatásait klinikai vizsgálatok igazolják. Egy 12 héten át zajló vizsgálatról számolt be, amelyben igazolták, hogy napi két gramm fahéj jelentősen csökkenti a vércukorszintet és a vérnyomást, a magnézium pedig hozzájárul a diabétesz elkerüléséhez. Napi fél teáskanál fahéj jelentősen csökkenti a vércukorszintet, a trigliceridszintet, az LDL (káros koleszterin) és a teljes koleszterinszintet a II. típusú cukorbetegeknél.
2023 -ban újabb lépéssel kerültünk közelebb ahhoz, hogy jelentősen csökkenthető legyen a cukorbetegség kezeléséhez szükséges éjjel-nappali inzulininjekciók mennyisége, miután egy új tanulmány kimutatta, hogyan lehet regenerálni az inzulintermelő sejteket a hasnyálmirigyben.
A kutatók az ausztráliai Baker Heart and Diabetes Institute kutatócsoportjának vezetésével az EZH2 enzimet célzó gyógyszerek új felhasználási lehetőségét vizsgálták az emberi szövetekben, amelyeket az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) már engedélyezett.
ÁLTALÁBAN EZ AZ ENZIM SZABÁLYOZZA A SEJTEK FEJLŐDÉSÉT, ÉS FONTOS BIOLÓGIAI KONTROLLT BIZTOSÍT A NÖVEKEDÉSÜKHÖZ.
A Signal Transduction and Targeted Therapy című folyóiratban publikált tanulmányban a tudósok két kismolekulás gátlót, a rák kezelésére már engedélyezett GSK126-ot és a Tazemetostatot használták arra, hogy a hasnyálmirigy progenitor ductus sejtei (amelyek a hasnyálmirigy csatornáit bélelő szöveteket alkotják) a béta-sejtekhez hasonló funkciókat fejlesszenek ki.
Az EZH2 célzott kezelése alapvető fontosságú a béta-sejtek regenerációs potenciáljának szempontjából – írják a kutatók a tanulmányban, amit a ScienceAlert online tudományos portál idéz.
Az újraprogramozott hasnyálmirigy ductus sejtek inzulintermelést és szekréciót mutatnak az ex vivo fiziológiás glükóz kihívásra adott válaszként.
A felnőtt hasnyálmirigy ún. Langerhans-szigeteiben elhelyezkedő béta-sejtek termelik az inzulint, amely a szőlőcukor anyagcserében és így az energiaraktározásban központi szabályozó szerepet játszik. Az inzulin termelődésének zavara cukorbetegséghez, például az I-es típusú diabéteszhez vezet.
Korábbi kutatások azt sugallták, hogy ezek a gyomorsavtartalom kezelésében is közreműködő sejtek megfelelő környezetben a béta-sejtekhez hasonlóvá alakíthatók. A tudósoknak most már van egy jó ötletük arra, hogyan lehet ezt meg is tenni.
Ahogy arra a szakemberek rámutattak, az új sejtek képesek érzékelni a glükózszintet és ennek megfelelően szabályozni az inzulintermelést. AZ 1-ES TÍPUSÚ CUKORBETEGSÉGBEN AZ EREDETI BÉTA-SEJTEKET A SZERVEZET IMMUNRENDSZERE UGYANIS TÉVESEN ELPUSZTÍTJA, AMI AZT JELENTI, HOGY A VÉRCUKORSZINTET ÉS AZ INZULINT RENDSZERES INJEKCIÓKKAL KELL KEZELNI.
A csapat által végzett tesztek ugyanazt a reakciót mutatták ki két, 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő 7 és 61 éves, valamint egy 56 éves, cukorbetegségben nem szenvedő egyéntől vett szövetmintában, ami arra utal, hogy a módszer generációkon átívelően működhet.
TOVÁBBI POZITÍV JEL, HOGY A STIMULÁCIÓ UTÁN MINDÖSSZE 48 ÓRA KELLETT AHHOZ, HOGY A RENDSZERES INZULINTERMELÉS ÚJRAINDULJON.
Világszerte mintegy 422 millió ember él cukorbetegséggel és ez egy újabb lehetséges módja lehet annak, hogy az emberi testet arra ösztönözzék, hogy helyreállítsa a cukorbetegség miatt elvesztett életfontosságú funkciókat.
A VÍRUSNAPLÓ MAI BEJEGYZÉSÉNÉL AZ ALÁBBI TUDOMÁNYOS PUBLIKÁCIÓKAT VETTEM ALAPUL:
https://www.nature.com/articles/s41392-023-01707-x
https://medicalxpress.com/news/2024-01-ultimate-quest-regenerate-insulin-pancreatic.html
https://baker.edu.au/news/media-releases/regenerate-insulin-cells
https://www.abc.net.au/news/2024-01-02/breakthrough-in-diabetes-treatment-research/103278156
Gingko biloba a cukorbetegség kezelésben
A növény levelének kivonata új terápiás lehetőségeket kínálhat a cukorbetegeknek, mert helyreállíthatja a hasnyálmirigy bizonyos sejtjeinek egészségét.
A gingko biloba régóta ismert gyógynövény, kivonatának magas az antioxidáns tartalma. A hagyományos orvoslás szerint serkenti az agy vérkeringését, és segít az öregedés, valamint demencia elleni küzdelemben.
Egy korábbi nemzetközi kutatás eredményei szerint egy új területen is sikerrel lehetne alkalmazni a gingko bilobát, méghozzá a cukorbetegség ellen.
Állatkísérletek során kiderült, hogy a gingko biloba segíti a hasnyálmirigy bizonyos, az inzulintermelődésért felelős sejtjeinek a regenerációját.
Így a cukorbeteg patkányok szervezetében az egészséges patkányokéhoz hasonló folyamatok mentek végbe. A gingko biloba kivonata mellett az állatok magnetizált vizet is kaptak, mely csökkentette a vércukorszintet és javította a vérzsír értékeket.
A kísérlet során kiderült, hogy a cukorbeteg patkányoknál, amelyeknél az inzulintermelődés lecsökkent, a gingko biloba és a magnetizált víz regenerálta a hasnyálmirigyet, így az inzulintermelődés is jelentős mértékben emelkedett, közel visszaállt a korábbi, normális szintre. A gingko biloba és a magnetizált víz emellett az állatok szervezetének antioxidáns-szintjét is emelte, vagyis mérhetően csökkentette az oxidatív stresszt.
Az oxidatív stresszről korábban már megállapították, hogy mikroszkopikus gyulladásokat okoz a szervezetben, és hozzájárul jó néhány súlyos, krónikus betegség, közöttük a diabétesz kialakulásához is.
A strukturált víz
Az anyagcsere és a sejtekben levő DNS, strukturált víz jelenlétében működik, mely, eltérően a hagyományos víztől, számos egyedülálló tulajdonsággal rendelkezik. Természetes mágnesességének köszönhetően molekulái ötös vagy hatos csoportokba szerveződnek, és öt vagy hatoldalú, csillagszerű képződményeket hoznak létre.
Régen a strukturált vizet kutakból és forrásokból nyerték, így a víz természetes energiája és adottságai fennmaradtak. Manapság viszont csapvizet használunk, ami több kilométer hosszú csővezetékeken keresztül jut el hozzánk. A nagy nyomású, hosszú és keskeny vezetékek, illetve a 90°-os erőteljes irányváltások természetellenes mozgásra kényszerítik a vizet, miáltal a struktúrája tönkremegy és élettelenné válik.
Egy ilyen vízben a baktériumok és vírusok könnyen elszaporodnak, ezért klórt adnak hozzá, ami természetesen elpusztítja őket, viszont ez a mi szervezetünkben is kárt tesz. A tisztított, desztillált víz és az ásványvizek éppúgy nem rendelkeznek a strukturált víz szerkezetével, mint a csapvíz. Ezeket a vizeket halott víznek nevezzük. Testünknek hatalmas energiát kell arra fordítania, hogy strukturált, rendezett vizet hozzon létre belőlük.
A strukturált víz a következő tulajdonságokkal rendelkezik: - Azonnal felszívódik a testben anélkül, hogy azt a testünknek át kellene alakítania.
– Kellemes íze van, és energiával tölti fel a testet.
– Sokkal több oxigént szállít, mint a hagyományos víz, így könnyebben távolítja el a mérgeket. - Molekulái könnyedén áthaladnak a sejthártyán keresztül a sejtmagba, így jó tápanyagellátást biztosítanak.
– A baktériumok megtelepedése a strukturált vízben lehetetlenné válik.
– Véd a betegségek ellen és lassítja az öregedést.
Ha strukturált vízzel öntözzük a növényeket akkor azok:
– Gyorsabban fejlődnek.
– Erőteljesek.
– A színük élénk, és a gyümölcsök nagyok, egészségesek, és hosszabb ideig tárolhatóak. - Ellenállóbbá válnak a betegségekkel szemben.
Tehát a strukturált vizet kutakban és forrásokban találjuk. Ennek minőségét az esővíz közelíti meg. Mesterségesen előtudunk állítani strukturált vizet, ami csak molekuláris szerkezetében strukturált, mivel nem tartalmazza a megfelelő ásványokat. Ezt az állapotot javítani lehet, ha a vízben feloldunk egy kevés tiszta ásványi (kő) sót. Az így előállított vizet nem strukturált víznek nevezzük, hanem elektronvíznek, mágneses víznek, ionizált, Grander vagy polarizált víznek.
– Az elektronvizet, elektromágneses tér segítségével állítják elő.
– A mágneses vizet, erős mágnesek segítségével javítják fel (neodim magnes). - A ionizált vizet részleges elektrolízissel állítják elő.
– A Grander vizet egy készülék segítségével strukturálják át, aminek a neve Grander víz átalakító.
A polarizált víz, az imént felsorolt vizek gyűjtő elnevezése.
A polarizált víz
A mágnesestér hatása alatt a víz rendezett szerkezetűvé válik, közvetíti a mágneses energiát, és az élő szervezetbe jutva képes átstrukturálni a test folyadékrendszerét. Ha a sejten kívüli és belüli folyadék szerkezete rendezetté válik, akkor a szervezet újból egészségesen tud működni. A polarizált víz élettani hatásai
- Elősegíti az emésztést.
- Meggátolja illetve késlelteti az epekő, vesekő lerakódásokat.
- Nyugtató hatású
- Erősíti az immunrendszert.
- Reumatikus megbetegedéseket részben tünetmentesíti, illetve az ilyen megbetegedéseket megelőzi.
- Ételek készítésénél a főzési idő jelentősen csökken.
- Javítja az anyagcserét.
- Méregtelenítő, regeneráló hatású.
- Rendszeres fogyasztása megakadályozza a fogkő kialakulását.
- Javítja a véredények és a bőr rugalmasságát.
- Segíti a testben lévő savas lerakódások feloldását és eltávolítását (érfalak, epekő, vesekő stb).
- Javít a vérnyomásproblémákon, és az emésztőszervi megbetegedések esetén is.
- Baktériumölő és fertőtlenítő hatással rendelkezik.
- Késleleti az öregedési folyamatot, energiával tölti fel a szervezetet, támogatja az immunrendszert.
- Ha fürdővizünkbe 10 literenként 3 dl polarizált vizet öntünk, ennek hatására az összes víz polarizálttá válik.
- A mosógépben megakadályozza a mosógép vízkövesedését.
- A növények, és az állatok esetében, sokkal ellenállóbbá válnak a betegségekkel szemben, és nő a terméshozamuk.