Amióta a keresztény egyház létezik, mindig voltak időszakok, amikor enyhébb vagy keményebb eszközök felhasználásával tiltakozott valami ellen, ami a létjogosultságát akármilyen formában veszélyeztethette volna. Vegyük például régebben az eretnekség, reformáció, a tudomány néhány bizonyított és bizonyítatlan elmélete, vagy nem is oly régen Mel Gibson Passiója elleni heves kirohanásokat. Napjainkban pedig a „Da Vinci kód” című regényből készült film borzolja föl a kedélyeket. De hát, miért van szükség az egyház tiltakozására? Avagy, hogy is szól a közmondás: Nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja?
Mert, miről is szól a film? Nagy vázlatokban: Adott egy titkos társaság, amelynek tagjai évszázadokon át őriznek valamit, akár dokumentumokat, akár személyeket, ami, vagy aki szorosan köthető Jézushoz és az ő egyházához. Ez a titok állítólag alapjaiban dönthetné meg a kétezer éves egyház tanait. A körítés nem fontos, nézzük a tényeket!
Tény, hogy élt Jézus, aki megalapította a Jeruzsálemi egyházat. Tény, hogy tanaiért megfeszítették. Tény, hogy ezekre a tanokra és Jézus megfeszítésére építve, Konstantin római császár és néhány keresztény főpap Kr.u. 325-ben az első niceai zsinat alkalmával megalapította a keresztény egyházat. Tény, hogy csak az általuk kiválogatott és jónak látott próféciák és evangéliumok kerültek bele a bibliába, s ezáltal a nőket, mint az első bűnös nő Éva leszármazottait, örökre kizárták az egyházból. Tény, hogy a rettegett inkvizíció milliókat bélyegzett, majd gyilkolt meg eretnekség, vagy boszorkányság vádjával és, hogy a keresztesek százezreket öltek meg Jézus nevében, s mindezt a felebaráti szeretetett hirdető keresztény egyház neve alatt, aki ugye egyik parancsolatában azt mondja: „NE ÖLJ!” Tény, hogy kilenc templomos lovag az első keresztes hadjárat idején, Heródes templomának romjai alól kiásott valamit, ami rövid időn belül a leggazdagabb és legbefolyásosabb renddé tette őket. (Vajon, mi lehetett az? Ma sem tudjuk!) Tény, hogy a „tévedhetetlen” katolikus egyház Galileo Galileit életfogytiglani házi őrizetre ítélte és munkáit elégette, mert vitába szállt azért, hogy a Föld forog, és csak 1992-ben ismerték el, hogy tévedtek, mikor ellent mondtak e tanoknak. És sorolhatnánk még a tényeket, de inkább nézzük, mi történhetett, a most már rendelkezésünkre álló tudományos ismeretek alapján.
Kezdjük talán azzal, ami a Da Vinci kód rejtélyének is az alapja, hogy, mit is találhattak a templomos lovagok Heródes temploma alatt? Ehhez vissza kell mennünk i.u. 70-be, ami a történelem kb. másfél évtizedes sötét foltja, amikor a római légiók kiirtották többek között csaknem az egész jeruzsálemi zsidó lakosságot. Azokat az embereket, akik együtt éltek Jézussal! Akik hallották beszélni, akik látták cselekedeteit, s akik tanúi voltak életének. S akik mégis megtalálták a módját, hogy tudásukat tovább adják az utókornak, mert látván az elkerülhetetlen végzet közeledtét, értékeiket és fontos irataikat elásták a végső erődjük, legszentebb templomuk alatt. Abba most ne menjünk bele, hogy ezerharminc év múlva a kilenc templomos lovag honnan tudta, hogy hol és mit keressen, de a lényeg, hogy megtaláltak valamit, ami az egyház létjogosultságát veszélyeztette, és talán veszélyezteti még ma is, hiszen láthatjuk, hogy milyen felzúdulásokat kelt más fontos dokumentumok világra kerülése, lásd pl.: Holt-tengeri tekercsek, Mária vagy Júdás evangéliuma. Mert ki is volt Mária Magdolna? A katolikus egyház szerint egyszerű utcalány. De kérdem én, melyik utcalányról emlékeznek meg kétezer éven keresztül, még a bibliában is. Vagy milyen okból készteti vitára a klérust egy utcalány, aki Jézus közelében forgott?
Valljuk be, a tudomány mindig is az egyház ellensége volt. Régen, aki kérdéseket mert feltenni, eretnekség vádjával elpusztították. Ma már ez nem ilyen könnyű. Kérdések pedig vannak, és lesznek is!
Mert élt egy ember, Jézus, akit 325-ben, a keresztény egyház megalapításakor Istennek nyilvánítottak, így nem lehetett se testvére, se felesége, se gyermeke. Márpedig mai tudásunk szerint volt testvére, Jakab, aki Jeruzsálem védőjeként halt hősi halált. De vajon felesége és gyermeke volt-e? Talán egyszer erre is fény derül!
– András és Péter testvérek.
– Jakab és János testvérek. János volt a legfiatalabb tanítvány, túlélte a többi apostoltés az egyetlen közülük, aki 94 éves korában természetes halált halt 100 ban.
– Fülöp.
– Bertalan.
– Tamás.
– Máté.
– Jakab Alfeus fia,.
– Taddeus Júdás Jakab fia.
– Iskarióti Júdás a Júda törzsből származó, a pénztárnok és az áruló, az ő helyébe választották meg az apostolok Jézus mennybemenetele után Mátyást, hogy újra tizenketten legyenek. Júdás Jézus keresztre feszítése után telket vett magának a pénzből, melyet árulásáért kapott, ahol is előrebukott, derékban széthasadt, és egész belső része kifordult.
– Simon a buzgó.
- Az asztalnál 12 apostol és Jézus Krisztus ül, tehát összesen 13 személy. Mögöttük 8 festett fal van. 13 + 8 = 21 – ez a szám a hónap napja.
- A freskón látható szoba mintha mozogna valahol, a három ablakon kívül pedig tavasz van. A három ablak a március hónapot jelképezi.
- A szoba feletti plafon rácsos, amiben 36 rés van. 36× 21 = 756 nap, 13 ember× 24 láb (Jézus lába nem látható)× 5 ujj = 1560 nap.13 ember× 26 kéz× 5 ujj = 1690 nap.756 + 1560 + 1690 = 4006. Ez az év.
- Általános következtetésként tehát azt vonhatjuk le, hogy a világvége valószínűleg 4006. március 21-én lesz.
A MEGVÁLTÓ SZERETETE AVAGY AZ ÉN UTOLSÓ VACSORÁM:
Jézus vágyva vágyott arra, hogy tanítványaival elköltse a húsvéti lakomát, mielőtt szenvedne. A vacsorán megtört és kiosztott kenyér, és a közösen fogyasztott bor minden szónál tökéletesebben fejezte ki, hogy Jézus mit akart végső, személyes ajándékként övéinek átadni.
De vajon hogyan fogadták mindezt a Jézussal együtt lévő tanítványok? Eszünkbe juthat esetleg a csoport pénztárosának áruló fondorkodása, de a többiek fejében is, gyanítható, hogy megfordult a kihátrálás, a hűtlenség gondolata, hatalmába kerítette némelyiküket a vetélkedés és a nagyravágyás, netán elfogta őket a bizonytalanság vagy a kényelmetlenség érzése. Valószínű, hogy a különleges este feszült, nyugtalan légköre tapintható volt a helyiségben. Ha alaposabban szemügyre vesszük az utolsó vacsora ábrázolását, segít elképzelni, hogy mi minden zajlott egyszerre abban a teremben.
Bassano Utolsó vacsorája a korabeli manierista irányzat bevett stílusjegyeit mutatja, mégis sajátos megközelítését adja e gyakran ábrázolt jelenetnek. Ez a fajta ziláltság talán jobban közelíti a mezítlábas halászemberek lakomájának valódi jellegét. Leonardo nagy, hosszú asztala helyett Bassano a vacsora asztaltársaságát meglehetősen rendezetlenül egy akkora asztal köré helyezi el, amelynél nem jut mindenkinek ülőhely.
Bassanónál a tanítványok tekervényes pózokat vesznek fel, gesztusaik részint komolyságot, részint zavarodottságot mutatnak. Mindenesetre senki sem figyel a Mesterre, egyikük tekintete sem fordul feléje, hogy hallgassa a szavait. Az apostolok, úgy tűnik, inkább vannak elfoglalva a maguk ügyeivel. Egyedül a középen ülő, vörös hajú, ifjú szeretett tanítvány(?) marad ki a társaság zsivajából, ahogy szemét lehunyva, fejét a bal kezén pihenteti.
A kép igazi középpontjában az ő háta mögött, takarásban lévő Jézus áll. Érdekes, hogy Jézus felsőruhája épp olyan színű, mint amilyet a kép jobb szélén álló Júdás visel a rózsaszínes inge fölött.
Jézus hajának sötét tónusa erőteljesen kiemeli azt a fényt, amely a fejéből ragyog ki, és amely a szokásos módon jelképezi isteni mivoltát.
Jézus egyenesen kifelé tekint a képből, miránk, a nézőkre néz, ujjaival pedig az asztal közepén lévő bárányfejre mutat, amely a húsvéti pászkatál központi fogása volt.
Bassano nagy mestere az apró részleteknek is. Az étkezőasztal alatt vizeskorsó és tál látható a tanítványok lába közelében, utalva a Jézus által elvégzett lábmosásra. Mellette egy kutya fekszik, míg a kép legszélén egy macska kandikál be.
De felvetődik bennem a kérdés: az asztalon miért csak egy pohár van? lehet, hogy a testvériség szellemében mindnyájan egyből ittak? az asztalon miért csak három kés van? lehet. hogy kézzel ettek? az asztalon miért nincs tányér? lehet, hogy kézből ettek? az asztalon miért nincs bárányhús? miért csak egy bárányfej van? mit ettek az utolsó vacsorán? talán már vacsora utáni időszak van, mivel az állatok tálja tiszta és az álatok is pihennek?
Bassano képén – szemben Leonardo Utolsó vacsorájával – a húsvéti lakoma egyértelműen éjjeli sötétben játszódik. Sajátos tónust kölcsönöz a képnek, ahogy a boros üvegen megcsillanó fény az asztalt borító fehér abroszt halvány pirosasra színezi. Így lesz a fehér terítőből a másnapi véres leplek előképe.
Az, ahogy Bassano utolsó vacsora ábrázolásán Jézus tanítványai izgatottak és magukba feledkezettek, olykor megismétlődik azokkal a tanítványokkal is, akik e vacsora megünneplésére manapság gyűlnek össze. Ki tudja, kinek a szívében mi van, amikor elfoglalja helyét a templomi padban? Vajon belül mi bántja vagy izgatja a jelen levőket?
Az utolsó estén Jézus megtörte a kenyeret, és odanyújtotta az őt körülvevő törékeny embereknek. Gyengeségük, megtörtségük és sérülékenységük nem jelentett akadályt számára, hanem épp azért tette, amit tett, hogy a sebzett emberi mivoltot meggyógyítsa.
Megtört kenyér a megtört embereknek. Az emberi esendőséget a Megváltó szeretete nem megvetette vagy elutasította, hanem meggyűrődött szépségét kisimította és magához emelte.