2024. Május 25.- NAGY VÁLTOZÁSOK ELŐTT A PETŐFI-TELEP

írta | máj 25, 2024 | Vírusnapló

A VÍRUSNAPLÓ, több szegedi-petőfitelepi olvasója is kérte szerkesztőségünket, hogy írjunk a kerület FIDESZ-KDNP színekben induló önkormányzati képviselőjelöltje, Kohári Nándor fejlesztési stratégiájáról.

1716501716942

Kohári Nándor a szegedi Petőfi-telep önkormányzati képviselőjelöltje: Most bemegyek a lottózóba

– Eleget téve a kérésnek újból megkerestük Kohári Nándort és érdeklődtünk a Petőfi-telep informális utcaközösségek létrehozásával kapcsolatos elképzeléseiről.

– Az első lépésként azt tervezem, hogy a lakossággal konzultációkat folytassak a lehetséges fejlesztések irányáról. Ezzel párhuzamosan kerülhetne sor informális utcai lakóközösségek létrehozása (minél több helyi lakos bevonásával), a kapcsolattartás és koordináció megszervezése (internetes közösségek segítségével). Az egyes utcai közösségek szociális médián keresztül történő megszervezése és a közösségi élet koordinálása, helyi önkéntesek (aktivisták) közreműködése révén valósítható meg. Olyan aktív, de szabadidővel rendelkező, rendszeres internet-használó (esetleg már nyugdíjas) segítőkre gondolok, akik szabadidejüket szeretnék értelmes elfoglaltsággal kitölteni, a közösség hasznára. Az utcai közösségek nemcsak azért fontosak, mert a városrészt érintő kérdésekben tudnak véleményt formálni.

– Hogyan működnének ezek a mikroközösségek?

– Annak, hogy az emberek megismerik egymást, a családok közelebb kerülnek egymáshoz, számos egyéb előnye is van. Az értékes emberi kapcsolatok bővülése rendkívül megnöveli a közösség erejét. A jó szomszédok segítik egymást a bajban, együtt örülnek egymás sikereinek, összefognak, ha közös problémákat kell orvosolni. Azt szeretnénk, ha a javaslatunkra a jövőben létrejövő utcai közösségeinket empátia, kölcsönös tisztelet, segítőkészség és nagyfokú önálló kezdeményezőkészség jellemezné. Tudjuk azt, hogy megvannak ennek a csírái, hiszen számos olyan informális közösség működik, ahol a szomszédos, illetve közeli házak tulajdonosai rendszeresen összejárnak, közös programokat szerveznek és segítik egymást, ha szükséges. Vannak működő városrészi facebook csoportok is. Mivel a tervezett közösségépítésnek előfeltétele a lakosság széles körű és rendszeres internet használata, ezért különösen az idősebb korosztály esetében, az internet felhasználói szintű megismerését célzó ingyenes képzéseket szervezünk olyan önkéntesek részvételével, akik járatosak az internet használatban és a közelben laknak. 

– Beszéljünk még a városrész-fejlesztési stratégiárol is!

– A lakossági konzultációt és az utcai lakóközösségek létrehozását követi a közös városrész-fejlesztési stratégia kialakítása, majd az egyes fejlesztési projektek és a pályázati dokumentációk kidolgozása, a fejlesztési források biztosítása érdekében. A stratégia azt jelenti, hogy hosszú távra tervezünk, mert a kitűzött célok többsége nem valósítható meg egy-két év alatt, sőt egyrészük még a négy újabban öt éves önkormányzati ciklusok alatt sem. Stratégiánk fontos eleme lesz a városrészek arculatának és a városképnek a formálása.

– Olvasóinkat bizonyára érdekelné ez az arculatterv.

– Kezdeményezzük egy városrészi Arculati Kódex kidolgozását, amelyben ajánlásokat fogalmaznánk meg a lakosság részére az egységes városrészi arculat, városkép átalakítása, utcai zöldterületek, cserjék, fasorok, és a városrész virágosítására vonatkozóan. Az Arculati Kódex az önkormányzat részére kötelező, és ennek következtében minden önkormányzati város-részfejlesztési kezdeményezés egyben az egységes városrészi arculat kialakítását fogja elősegíteni. A lakosság részére megfogalmazott ajánlások a területen telepített fasorokra (pótlások esetén javasolt fafajtákra), a javasolt cserjékre, sövényekre és virágokra vonatkoznak és nem kötelező jellegűek. Ezek az ajánlások az egyes utcák lakosságának igényétől, ízlésétől függően eltérőek lehetnek, a lényeg az, minden egyes utca rendelkezzen a lehető legegységesebb arculattal. Ettől azt reméljük, hogy a városrész arculata, külső megjelenése a jelenleginél sokkal egységesebb és esztétikusabb lesz. Ez megnöveli majd az itt élők komfortérzetét, javítja az életminőséget és még az ingatlanok értékét is növelni fogja. Egy-egy igényesen kialakított ingatlan előtti terület mintaként szolgálhat az utca többi ingatlantulajdonosa számára. Ahhoz igazítva lehetséges egy, a jelenleginél egységesebb utcakép kialakítása, természetesen kizárólag önkéntes alapon.

– Konkretizálnál bizonyos konkrét terveket is?

– Sokat költött az önkormányzat a nyíltszelvényű csapadékvíz-elvezető rendszer kialakítására, de sajnos a kivitelezés nem volt tökéletes és nem mindenütt működik jól. A lejtési viszonyok helyenként nem megfelelőek, nagyobb esők után pangó vizek maradnak vissza, amelyek egy idő után kellemetlen szagot árasztanak. A nyílt szelvényű rendszer hátránya, hogy a csatornába hulló falevelek, egyéb növényi részek, szilárd hulladékok dugulást okoznak a szűk átereszeknél. 
A betonelemekből kialakított nyíltszelvényű árkok esztétikai megítélése nem egységes, sokaknak kifejezetten tetszik, különösen ott ahol a korábbi árok erősen elhanyagolt volt és a helyén most egy rendezett állapot alakult ki. Ugyanakkor a szűk utcákban, az ingatlanok és az úttest közé beszorított betonvályú, amely különösen esti világításban a figyelmetlen gyalogos, vagy kerékpáros számára rendkívül balesetveszélyes is lehet. Az elmúlt évtizedekben több súlyos sérülésről, sőt sajnos halálesetről is van tudomásom. Ott, ahol az ingatlan tulajdonosa nem tisztítja rendszeresen a csatornát, a szilárd hulladékok felhalmozódnak és ez a dugulásveszély mellett erősen rontja a városképet is. 

11 es kerulet PETOFITELEP BAKTO 27 x 38 cm

– Esetleg a mostani nyílt árkokat lehet tovább fejleszteni?

– Szeged önkormányzata a sikeres kormányzati iparfejlesztési politika eredményeként belátható időn belül jelentősebb iparűzési adóbevételekben fog részesülni. A csapadékvíz hálózat felülvizsgálata és a hibák kijavítása után – ha azzal az utca lakossága is egyetért – kezdeményezni fogom a nyílt szelvényű csapadék-elvezető csatornák lefedésének megtervezését. Ez egyrészt csökkentené a dugulást okozó külső szennyezések bejutását a rendszerbe, másrész jelentősen megnövelné az ingatlanok és az úttest közötti zöldsáv szélességét. Lehetővé tenné egy esztétikusabb, egységesebb utcakép kialakítását. (Ezt csak akkor és ott szabad megvalósítani, ahol és amikor a rendszer tökéletesen működik, mert a fedett csatorna dugulásának elhárítása sokkal nagyobb és költségesebb feladat, mint nyílt szelvényű kialakítás esetén. Ez nagyon komoly beruházási nagyságrend, melynek előfeltétele az említett városi bevételnövekedés mellett pályázati források bevonása is.

– A VÍRUSNAPLÓ legtöbb petőfitelepi olvasója azonban gyalogos, és ők jogosan szorgalmazzák a jobb minőségű járdákat. Van fiatal hölgy olvasónk, aki már többször is elesett a járda állapotok miatt.

– A kertvárosok egy részében (főleg Petőfitelepen) a járdák jelentős része két sorban lerakott (50×50 cm-es) szabványos, beton járdalapokból került kialakításra. Ezeket a járdalapokat többségében még a régi ingatlantulajdonosok rakták le, több-kevesebb sikerrel. A járólapok az elmúlt évtizedekben elmozdultak, megsüllyedtek, emiatt gyakori eset, hogy a járda nem védi meg a ház falát a csapadékvíztől, sőt kifejezetten rávezeti és emiatt nagymértékben hozzájárul, különösen a régi építésű, rosszul szigetelt épületek falainak vizesedéséhez. Az elmozdult, megsüllyedt, helyenként sérült, hiányos járólapokból álló egyenetlen járdák helyenként balesetveszélyesek, nehezen takaríthatók, főleg télen, amikor a havat kell eltakarítani. 
A fentieken túl az utcaképet is jelentősen rontják, amihez még hozzájárul az is, hogy szinte minden ingatlan rendelkezik kocsibehajtóval, amely jóval teherbíróbb anyagból, legtöbbször vasbetonból készült, nem ritkán aszfalt réteg is található a kocsibehajtón. Ezen kívül nagyon sok új beköltöző megelégelte a járdalapokkal kapcsolatos problémákat és lebetonoztatta az ingatlan körüli járdaszakaszokat. Az eredmény egy rendkívül vegyes látvány és utcakép, amelyben a járólapos járdaszakaszokat, sűrűn megszakítják a hosszabb rövidebb általában egyedi kialakítású betonozott részek.
Az ingatlan tulajdonosokkal történő egyeztetés után kezdeményezni fogom egy járda rekonstrukciós program kidolgozását, amelyben javaslatot teszünk a járólapos szakaszok kiváltására és a szilárd burkolatú járdák egységes kertvárosi kialakítására. Amennyiben az utcai közösség többsége ragaszkodik a megszokott járólapos járdakialakításhoz, akkor, annak felújítását, helyreállítását, a sérült hiányzó lapok cseréjét, pótlását fogom javasolni. Az integrált városrész fejlesztési projekt keretében szeretnénk elérni, hogy a járdarekonstrukció költségét minél nagyobb arányban pályázati forrásból tudjuk fedezni. 

– A VÍRUSNAPLÓ szerkesztői a mai napi petőfitelepi sétájuk alkalmával megcsodálták a szépségesen felújított református templomot, akkor vettük észre, hogy a különböző légvezetékek mennyire elcsúfítják a környezetet.

– A légvezetékek pókhálója borítja be az egész várost! A légvezetékek pókhálója borítja be az egész országot! Kezdeményezni fogom a közszolgáltatókkal (DÉMÁSZ, kábel TV, telefonszolgáltatók, stb.) együttműködve a város és az egyes városrészek arculatát elcsúfító és teljesen elavult légvezeték rendszer megszüntetését. Közmű alagutak, földalatti kábelcsatornák lefektetését és a vonalas közszolgáltatások föld alá süllyesztését. Jó alkalom lett volna erre a csatornahálózat nagyarányú bővítése a korábbi években, de ez akkor a város vezetőinek nem jutott eszébe. (A modern nagyvárosok esetében a csatornahálózat legtöbbször egyben közmű alagút is.) Természetesen ez egy több ciklusos nagyszabású és nagyvolumenű fejlesztési program, de vízió és átgondolt tervezés nélkül az érdemi megvalósításra sem kerülhet soha sor.

– Estleg beszélnél a jobb közlekedés-szervezéssel kapcsolatos terveidről is?

– A lakossággal történő egyeztetéseket követően, a többség egyetértésével kezdeményezni szeretnék néhány helyi közlekedést érintő változást. Mindezt csak számottevő helyi támogatottság esetén.
A szilárd burkolatok folyamatos fenntartását, a sérült felületek, kátyúk helyreállítását szorgalmazzuk, kezdeményezünk egy kátyú kataszter létrehozását, melyben a lakossági bejelentések alapján regisztráljuk az egyes utcákban az útburkolati hibákat. A sérült útpályák esetében a hagyományos kátyúzással szemben a teljes burkolat felújítását kezdeményezzük, mert a kátyúzás csak ideiglenes megoldás, hiszen az úthibák befoltozása, a felfagyások miatt legfeljebb egy évre jelent megoldást. Kezdeményezzük az útszegélyek kiépítését, mert a szegélykövek nélküli aszfaltozás az útszéleken instabil és a felfagyások miatt rendkívül sérülékeny. Érdemes lenne azt is megvizsgálni, hogy az aszfaltozás esetén általában alkalmazott minimális rétegvastagság átlagos élettartama mennyi és vastagabb aszfaltréteg alkalmazása esetén ez az élettartam mennyivel növelhető. Hosszabb távon érdemes lenne olyan rétegvastagságú útburkolatok kialakítása, amelyeket nem kell 5 évenként felújítani, mert már a második évben megsüllyednek és repedeznek a széleken. 
Ahol lehetséges, árnyékolást és esővédelmet egyaránt biztosító közösségi közlekedési megállóhelyek kialakítására teszünk javaslatot.
Sokan felvetették a buszmenetrendek újragondolásának kérdését. Például a 20-as busz, ha késve indul, mert késve érkezett, főleg reggelente, akkor később kanyarodik a Gábor áron utcára, mint a 21-es. Menetrend szerint a 20-as buszról a 21-es buszra át kellene tudni szállni, de jogos igény lehet, hogy a 21-es buszról a 20-asra át lehessen szállni. Ennek logisztikáját érdemes végiggondolni.
Az Algyői úti gyalogostátvezetés gyalogosfelüljáróval történő biztosítása is álláspontom szerint megoldható, különösan az elmúlt években sokat fejlődő, benépesült újpetőfitelepi és ezzel szembeni baktói szakaszon.

– Úgy tudjuk, hogy az általad szervezett eddigi lakossági fórumokon a Petőfi-telepiek további fejlesztési javaslatokat is tettek.

– Igen, több javaslat is érkezett térfigyelő kamerák főbb kereszteződésekben történő kihelyezésére, főként a házaló autók, elkóborolt macskák, kutyák beazonosíthatósága céljából. Mindez csak úgy lehetséges, hogy a magántulajdon ne sérüljön, azaz ne lásson be a kamera a kerítés mögé, de kikerülni se lehessen.
– Továbbá a Petőfi-telep főterének arculata nem felel meg egy modern városrészi központtal szemben támasztott követelményeknek. Tipikus szocialista-realista stílusa jellegtelen és lehangoló, semmiben sem kapcsolódik a szilléri hagyományokhoz. Indokolt lenne a tér funkcionális újragondolása és építészeti újratervezése, egységesebb, a városrészi hagyományokhoz, általában a szegedi hagyományokhoz jobban igazodó építészeti megoldásokkal.
– Módosításra szorul a Délceg utcai buszforduló körüli jelenlegi füves területek, díszfákkal, díszcserjékkel, a klímaváltozáshoz igazodó esztétikus dísznövényekkel történő parkosítása, ezt sokan kérték. Egy ilyen zöld fejlesztéssel ezen újpetőfitelepi terület esztétikuma és komfortérzete egyaránt jelentősen növelhető.
– A közeljövő terveibe megoldást keresünk arra a pronlémára is, hogy a kiépült Baktó és a benépesülő kiskertek közösségi épület nélkül maradtak, a Völgyérhát utcai buszfordulónál található sportpálya nem lehet közösségi centrum, nem is ez a funkciója. Egy sok ezres gyarapodó népességű terület maradt érdemi köztér és közösségi épület nélkül. Nemcsak a városrészi tervezés során felejtődött ez el, de az önkormányzat az elmúlt évtizedekben több éppen eladóvá vált alkalmas telek vagy épület megvásárlását is elmulasztotta. Ez a vízió nélküliséggel párosuló tespedés napjainkra azt eredményezte, hogy kizárólag a Bika-tó vízfelületétől északra található egy önkormányzati tulajdonú, jelenleg füves terület. Itt egy városrészi közösségi ház, illetve környezetében egy közösségi,- pihenő és rekreációs célú rendezett terület alakítható ki. Mindez elképzelhetetlen a Bika-tó és környezetének rendbetétele nélkül.

-Valamint választókerületünkhöz csatolódott Fodorkert nagyobbik fele is Tátra tér központtal. A tarjáni templom előtti térrész esztétikuma néhány megfelelő díszcserje, díszfa kihelyezésével nagymértékben fokozható. Lakossági igény egy közeli zárt kutyafuttató kialakítása, erre a megfelelő terület rendelkezésre áll.

– Kedves Kohári Nándor végezetül esetleg beszélnél a természetközeli zöldsávok hasznosításával kapcsolatos elképzeléseidről is?

– A modern nagyvárosokban, de még a környékükön sincsenek természetes élőhelyek, olyanok ahol az eredeti természetes életközösségek fennmaradhattak volna. Minden zöldterületet az ott élő társadalmi közösségnek kell fenntartani, emberi beavatkozás nélkül ezek a területek elvadulnak, tönkremennek, rekreációs célra történő hasznosításuk lehetetlenné válik. A városképi jelentőségű közterek, közparkok mellett számos olyan zöldterület van Szegeden is, amely fontos élőhelye nagyszámú növény- és állatfajnak, ahol különösen a madarak számára kedvezőek az életfeltételek. Ezek értékes természetközeli zöldterületek, amelyek rekreációs célra is hasznosíthatók, ha fenntartásukról gondoskodunk, és nem engedjük meg a növényzet elburjánzását és főleg az illegális szemétlerakást.
– A frekventált közterek, közparkok esetében (Széchenyi tér, Stefánia, Újszegedi liget, stb.) nem kétséges, hogy az önkormányzat sokat költ a fenntartásra. Ezek Szeged városának városképet meghatározó különlegesen értékes és méltán híres látványosságai, amelyre méltán büszkék az itt élők. De vannak olyan értékes természetközeli területeink, amelyek eddig nem kapták meg az őket megillető figyelmet. Ilyenek a belterületi árterek (Tisza, Maros és azok holtágai), valamint a körtöltésen kívüli erdősávok, amelyek kedvelt célpontjai az illegális szemetelőknek.
A Göndör sori zöldsáv a körtöltés és a lakott övezet közötti erdősáv, melynek hasznosítását akadályozza az a tény, hogy az ingatlanok magánkézben vannak, ennek ellenére látunk lehetőséget arra, hogy akár a tulajdonosokkal közösen kerüljön sor egy rekreációs célra hasznosítható zöldövezet kialakítására. Korábban a környező lakosság által kialakított és rendben tartott zöldterület hagyományaihoz kellene visszanyúlni, és újra megtalálni a terület egyetlen lehetséges funkcióját. Ennek keretében célszerű lenne az uszodához petőfi-telepi irányból egy gyalogos és kerékpáros átjáró kialakítása. Csak egy ilyen átfogó rendezés jelenthet megoldást az időszakosan felbukkanó hajléktalanproblémára és a rendezett környezet a kóbor kutyák felbukkanását is visszaszorítja.
– Nem közvetlenül a választókerületünkben van, de nem csak szimbolikus fontossága miatt, hanem közvetlen hatásai okán is régóta valós igény a Tisza ártér rendbetétele és hasznosítása: Szeged nem rendelkezik hegyekkel, sziklákkal, erdőségekkel, de szerencsére vizekben bővelkedik. Vizeink környezete, ártereink mind értékes természetközeli zöldterületek és fontos élőhelyek a különböző növény és állatfajok, különösen a védett madarak számára. Ugyanilyen fontos lehet az itt élő lakosság számára is, ha rendben tartjuk, rendszeresen takarítjuk és véglegesen felszámoljuk az illegális szemétlerakást. Bűn nem kihasználni a vizek (Tisza, Maros élő és holtágai, valamint számos belterületi tavunk, így a Bika-tó) által kínált pihenési-regenerálódási lehetőséget. Számos példa bizonyítja, hogy vizeink hasznosítására milyen széles körű lehetőség van, a hagyományos úszóházak, az Öko-kikötő, az újszegedi Rotary tanösvény, a szabad strandok, a sándorfalvi Nádas-tó, és még lehetne sorolni!

A VÍRUSNAPLÓ petőfi-telepi olvasóinak nevében is köszönjük, hogy megosztottad velünk a mindenre kiterjedő terveidet és sok szerencsét kívánunk a megvalósításukhoz.

1716501665741

Kohári Nándor a szegedi Petőfi-telep önkormányzati képviselőjelöltje: Kitöltöttem a lottót, ha nyerek akkor Petőfi-telep jobbá tételére költöm,
ha nem nyerek a lottón, akkor nyerek a választáson és társadalmi munkában virágoztatom fel Petőfi-telepet

Kategóriák