M E G H Í V Ó
KÉPES ATHOSZI ÚTI-ÉLMÉNYBESZÁMOLÓ
Az Athosz-hegyi Köztársaság Görögország északi részében, a Halkidikí félsziget keleti földnyelvén fekvő autonóm klerikális ortodox kolostor-köztársaság. Ma az ortodox vallás egyik fő központja, ahol mintegy húsz kolostorban élnek szerzetesek a legősibb bizánci hagyományokat őrizve.
2024 május 08 szerda 18 óra.
Szegedi Akadémiai Bizottság Székháza.
Szeged, Somogyi u. 7. 110. előadóterem.
Előadó:
Kohári Nándor középiskolai tanár
A Hálkidiki-félsziget 336 négyzetkilométernyi részén olyan, mintha még ma is létezne egy kis Bizánc. A Szent Hegy, amelyet hivatalosan 1913. október 3-án nyilvánítottak autonóm területté, Athosz-hegyi Köztársaságként ismert. Az autonóm régió a harmadik hellén állam, ahol – Görögország és Ciprus mellett – a görög a hivatalos nyelv.
A hagyomány szerint Szűz Mária hajója itt ért partot a Kr. u. I. században, majd Mária megáldotta a területet. A görög szerzetesek a Kr. u. IV. században érkeztek az Athosz-hegy környékére. Amikor a 600-as évek végén a Közel-Keleten teret nyert az iszlám, és kiszorították onnan a bizánciakat, sok szerzetes érkezett ide Afrikából és az Arab-félszigetről
Bár a hivatalos nyelv a görög, sok szerzetes érkezett Oroszországból, Romániából, Szerbiából és Bulgáriából. Oroszország nagyon sokáig támogatta a szerzeteseket, egyszer pedig konfliktusba is került Görögországgal a terület feletti irányítás kérdéskörében.
A közösséget jelenleg körülbelül 2000 szerzetes alkotja, ők a konstantinápolyi (ma isztambuli) pátriárka joghatósága alá tartoznak. Bár ez mindenképpen egyedi helyzet, az Európai Unió 1981-ben az Athosz-hegyi Köztársaság felvételét is ratifikálta Görögországéval együtt.
A terület azonban sok különös esetről is nevezetes. Például Dareiosz perzsa király körülbelül 300 hajót veszített itt, majd egy 50 hajóból álló spártai flotta is odaveszett Kr. e. 411-ben. 2014-ben szintén egy máig megmagyarázhatatlan tragédia történt. Ekkor egy helikopter csapódott az Athosz-hegybe 17 ember, köztük VII. Péter alexandriai pátriárka halálát okozva.
A kolostorköztársaságról 2016-ban dokumentumfilm is készült, amelyen keresztül az is láthatóvá válik, hogy mennyire elzártan élnek a mai napig a szerzetesek. Egyikük ezt így fogalmazta meg: Szerzetesként meg kell szakítanod a köteléket az édesanyáddal, a világgal, máskülönben egyre nagyobb problémákkal kell szembenézned. Ezt az évek során jobban megérted. Távolságtartó leszel a szüleiddel, majd végleg megszakad köztetek a kapcsolat.
A filmben azt is láthatjuk, hogy az elhunyt szerzeteseket nem eltemetik, hanem haláluk után koponyájukat elválasztják a testüktől, és azt egy külön teremben őrzik, hogy ott várják a feltámadást.
Azonban nem ez az egyetlen furcsaság az Athosz-hegyen. Mindennap csupán 100 ortodox és 10 nem ortodox zarándok nyerhet bebocsátást a területre, ahol maximum három éjszakát tölthetnek. Ők azonban csak férfiak lehetnek, ugyanis a nőket a mai napig nem engednek be, sőt a part ötszáz méteres körzetébe sem mehetnek. Ennek egyik oka, hogy ez a legegyszerűbb módja a cölibátus megtartásának, a másik pedig a már említett legenda, hogy Szűz Mária megáldotta a területet, amikor Ciprus helyett itt ért partot, emiatt az Athosz-hegyet a mai napig „Isten anyjának kertjeként” tisztelik. Ezért is határozták el, hogy Szűz Mária a női nemet egyedül képviseli a kolostorköztársaságban.
A szabályozás azonban nemcsak a nőkre, hanem a nőstény állatokra is vonatkozik, kivételt képeznek ezalól a macskák. Ennek oka, hogy a kártevőket, köztük az egereket és patkányokat levadásszák.
Természetesen az elmúlt évszázadban is történtek szabálysértések. 1953-ban egy görög nő lépett be a területre férfinak öltözve, ami később azt eredményezte, hogy a görög parlamenten átment egy törvény, amely szerint azok a nők, akik a tiltás ellenére belépnek az Athosz-hegyi Köztársaság területére, 12 hónap szabadságvesztéssel sújthatók.
