Nemrégiben a világhírű, szegedi, Dr. Bor Zsolt professzor Urral volt szerencsém eszmét cserélni a lézer kutatásokról. A VÍRUSNAPLÓ olvasóinak itt mutatnám a Professzor Urat:
Bor Zsolt 1949. június 20-án született.1967-ben érettségizett Szegeden, majd 1973-ban a kijevi Műszaki Egyetemen elektromérnök diplomát szerzett. 1997-ben a Szegedi Egyetemen doktorált. 1982-ben kandidátusi, 1984-ben akadémiai doktori fokozatot szerzett. 1990-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 1995-ben rendes tagjává választották.
1977 és 1988 között megszakításokkal hat és fél évet kutatott a göttingeni Max Planck Biofizikai Kémiai Intézetében. 1988-ban a Magyar Tudományos Akadémia Lézerfizikai Kutatócsoportjának vezetője lett. 1998-ban megalapította, majd több mint húsz évig vezette a Szegedi Egyetem Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékét. 2000-ben fotolitográfiai excimer lézereket fejlesztett a San Diegó-i Cymer-nél. 1998 és 2001 között Széchenyi professzori ösztöndíjas, 2001-ben Szilárd Leó professzori ösztöndíjas volt. Több neves külföldi egyetem vendégprofesszornak hívta: Kaliforniai Egyetem (Irvine, 1994), Rice University (Houston, 1994–1995) a ETH (Zürich, 1995).
Tagja volt a Magyar Akrreditációs Bizottságnak, elnöke volt az Országos Ösztöndij Tanácsnak és a Jedlik Ányos Kuratóriumnak. Tíz évig vezette a Szegedi Egyetem fizika doktori iskoláját.1993-ban a londoni székhelyű Európai Akadémia (Academia Europaea) tagjává választották. A Professzorok Batthyány Körének egyik alapítója.
Kutatási területei a lézerfizika, az optika, a repülési idő interferometria, a femtoszekundumos fizika, a nagysebességű fényképészet, és a lézerek orvosi alkalmazása. Több mint négyszáz tudományos közleményt publikált.
Jelenleg Kaliforniában az Alcon Inc-ben lézeres szemműtéti eljárások fejlesztésén dolgozik magyarországi szemészekkel együttműködve. Bejelentett szabadalmainak száma több mint harminc.
Tevékenységét 1982-ben Gyulai Zoltán díjjal, 1994-ben Széchenyi díjjal, 1998-ban Pázmány Péter díjjal és Pro Urbe díjjal, 2001-ben Szeged Nemzetközi Kapcsolatokért Emlékéremmel, 2004-ben Bolyai-díjjal, 2012-ben Magyar Corvin-lánccal, 2013-ban príma díjjal ismerték el.
A VÍRUSNAPLÓ mai bejegyzésében, Dr. Kemény Lajos professzor által, Szegeden kutatott lézerterápiáról közlünk egy tudományos publikációt:
Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvos- és Gyógyszertudományi Centrum Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika
prof. Dr. Kemény Lajos egyetemi tanár
A 308 nm-es excimer lézer a psoriasis és a vitiligó kezelésében
A 308 nm-es xenon-chlorid excimer lézer az UVB kezelés egy speciális formája, melyet a Szegedi Tudományegyetem Bôrgyógyászati és Allergológiai Klinikáján fejlesztettünk ki bôrbetegségek kezelésére 1996-ben. Munkacsoportunk számolt be elsôként az excimer lézer hatékonysá- gáról a psoriasis, a vitiligo és az atópiás dermatitis kezelésében. Az elmúlt 10 évben számos független vizsgálat igazolta eredményeinket, és az excimer lézerkezelés jelenleg már világszerte elérhetô terápiás lehetôség. Ez az áttekintés a 308 nm-es excimer lézer klinikai hatékonyságát, biztonságosságát és hatásmechanizmusát összegzi a psoriasis kezelésében.
Az ultraibolya-B (UVB) fényt számos bôrbetegség kezelésére alkalmazzuk, ugyanakkor alkalmazásának gátat szab jól ismert karcinogén hatása. Munkacsoportunk célkitûzése az volt, hogy kifejlesszünk egy olyan fényterápiás eljárást, amely lehetôséget ad arra, hogy célzottan, csak a tünetes bôrt kezeljük az UV fénnyel, így a tünetmentes bôrt ne érje UV terhelés a fototerápia során. Munkánk megkezdésekor, 1996-ban, az UVB fény vezetésére alkalmas száloptikás fénytovábbító rendszer még nem létezett, így esett választásunk UVB fényforrásként a 308 nm hullámhosszon emittáló excimer lézerre, amelynek koherens fénye tükrökkel célzottan ráirányítható volt a beteg bôrfelületre. Ez a lézerké- szülék az SZTE Optika és Kvantumelektronikai Tanszékén Bor Zsolt akadémikus által vezetett munkacsoportban elérhetô volt, így a fényforrás kiválasztása után hamarosan megkezdôdhettek a klinikai vizsgálatok.
Az excimer lézerek nagy energiát bocsátanak ki rövid idô alatt, és ezzel kémiai kötéseket bontanak. Ezen lézerek impulzushossza olyan rövid, hogy alkalmazása során a környezô anyag hômérséklete nem változik. A lézerfény tükrökkel irányítva, vagy egy száloptikai kábelen keresztül képes célzottan kezelni különbözô léziókat a test felszínén, használható sebészi beavatkozásokban és a nyálkahártyákon is alkalmazható. Az excimer lézer széleskörû klinikai felhasználási lehetôségei között említendô a sze- mészeti, a kardiológiai, az angiológiai, fogászati, ortopédiai és a legutóbbi, bizonyítottan hatékony bôrgyógyászati alkalmazása is.
A 308 nm-es lézer az UVB terápia speciális formája. Az UVB fényt évtizedek óta alkalmazzák bôrbetegségek kezelésére, fô hatásmechanizmusa apoptózis indukálása a célsejtekben. Kezdetben a szélesspektrumú UVB (BB- UVB) fényt használták, majd késôbb bevezették a szûkspektrumú UVB-t (NB-UVB), amely kevesebb erythemát kiváltó hullámhosszt tartalmaz, így az emittált fény 99%-a az antipsoriatikus tartományba esik. A NB-UVB hatékonyabb a psoriasis kezelésére, mint a BB-UVB. In vivo a NB-UVB hatékonyabban okozott T-sejt apoptózist a psoriasisos bôrben, mint a BB-UVB, amely feltehetôen a NB-UVB mélyebb szöveti penetrációjával hozható összefüggésbe. Saját vizsgálataink alapján a 308 nm excimer lézer hatékonyabban indukál T-sejt apoptózist, mint a NB-UVB in vitro, amely feltehetôen a lézerfény nagyobb intenzitásnak és a “szuperszûk” emissziós spektrumnak köszönhetô.
Egy másik tanulmányban Bianchi és munkatársai immunhisztokémiai módszerrel vizsgálták a T-sejteket és a különbözô apoptózishoz kapcsolt molekulák kifejezôdését psoriasisos hiperproliferatív bôrben lézerkezelés elôtt és után. Eredményeik alapján a XeCl lézerkezelés szignifi- kánsan csökkentette a keratinocita proliferációt, keratinocita apoptózist indukált és jelentôsen csökkentette a T-sejtek számát a psoriasisos léziókban. A pikkelysömörös tü- netek eltûnésével párhuzamosan a p53 kifejezôdése megnôtt, míg a Bcl-2 expressziója lecsökkent a kezeletlen lé- ziókhoz viszonyítva. Ezek az eredmények jelzik, hogy a XeCl lézer kezelés összefüggésben van a szignifikáns T- sejt csökkenéssel és az apoptózishoz kapcsolt molekulák változásainak velejárója a csökkent proliferációs index és a klinikai remisszió.
A 308 nm-es excimer lézer klinikai hatékonyságát a pikkelysömör kezelésére munkacsoportunk vizsgálta elsôként. Elôbb 6 betegnél hasonlítottuk össze a 311 nm-es NB-UVB fény hatását a 308 nm-es XeCl lézerrel. A tünetmentesedéshez szükséges kumulatív dózis 6,5-szer ki- sebb, a kezelések száma 3,6-szor kevesebb, míg a fotote- rápia idôtartama 2,3-szor rövidebb volt a XeCl lézer esetében a 311 nm-es NB-UVB terápiához viszonyítva. A különbözô UV terápiák mellékhatásai, különösen a carcinogenitás, párhuzamosan nô a kumulatív UV dózis növekedésével, így feltételezhetôen az ala- csonyabb kumulatív UV dózis kisebb rizikót jelent a carcinogenesis és más UV-val összefüggô mellékhatások szempontjából.
Ezen elsô adatok után Asawanonda és munkatársai számoltak be egy dózisfüggô vizsgálatról 13 stabil, plakk típusú psoriasisban szenvedô beteg XTRAC lézer (Photomedex, USA) kezelése kapcsán. A minimális erythe- ma dózis (MED) meghatározását követôen alacsony (0,5- 1,0 x MED), közepes (2-4x MED), és nagy (8-16x MED) dózisokkal irradiálták a psoriasisos plakkokat. A közepes és a nagy dózisokkal végzett terápia rendkívül hatékonynak bizonyult, nagy dózisok alkalmazása esetén tartós remisazió volt kimutatható.
Hasonlóan jó eredményrôl számoltak be Trehan és munkatársai is, akik 18 betegen végeztek vizsgálatokat. Kiválasztottak 2-2 plakkot, mindegyik plakk fele kontrollként szolgált, míg a másik felét egyszeri alkalommal a MED érték 8 és 16-szorosával kezelték. A vizsgálatot 16 beteg fejezte be, akik közül 11 mutatott szignifikáns javulást 1 hónapon belül, és közülük öten 4 hónap elteltével is tünetmentesek voltak a kezelt területen. Eredményeik arra is rámutattak azonban, hogy nagy dó- zisok (8-16x MED) alkalmazása több mellékhatáshoz (hólyagképzôdés, diszkomfort érzet, fájdalom) is vezet. Egy másik tanulmányukban közepes dózisú 308 nm-es XeCl excimer lézerkezeléseket alkalmaztak psoriasisban. Megállapították, hogy a hetente 3 alkalommal, közepes dózissal végzett irradiálás lokalizált, plakk típusú psoriasisban hatásosan csökkenti a tüneteket, és kevesebb mellékhatást okoz, mint a nagy dózisok alkalmazása.
Gerber és munkatársai 120, krónikus plakk típusú psoriasisban szenvedô betegen végeztek vizsgálatokat, akiknél a testfelszín maximum 20 %-a volt érintett. A bevont betegek közül 102 fejezte be a vizsgálatot. A kezdô dózis a meghatározott MED érték 3-szorosa volt. A 13 kezelés után a betegek 85%-a mutatott 90%-nál nagyobb mértékû javulást az átlagosan 7,2 hét hosszú kezelési idô- szak során.
Egy másik vizsgálatban Feldman és munkatársai ugyancsak nagyszámú betegcsoporton tanulmányozták a 308 nm excimer lézer hatékonyságát. A multi- centrikus, nyílt klinikai vizsgálat 5 bôrgyógyászati cent- rumban történt. Központonként 30 beteg alkotta a vizsgálati csoportot, ahol a betegek stabil kis és közepes méretû, plakk típusú psoriasisban szenvedtek. A kezdô dózis az elôzetesen meghatározott MED értéken alapult. Hetente két kezelést alkalmaztak és a betegek maximum 10 kezelést kaptak. A bevont 124 beteg közül 80 fejezte be a teljes protokollt. A betegek 72%-a mutatott legalább 75%-os javulást átlagosan 6,2 kezelés után, 84% ért el 75%-os vagy annál nagyobb mértékû javulást 10 vagy kevesebb kezelés után, és a betegek 50%-ában 90%-os vagy annál is nagyobb mértékû javulást láttak. Gyakori mellékhatásként erythema, hólyagok, hyperpigmentáció és erózió jelentkezett, de ezeket a betegek jól tolerálták.
Egy másik vizsgálatban Kollár és munkatársai a 308 nm-es XeCl lézer és a 308 nm-es excimer lámpát hasonlították össze a 311 nm-es szûkspektrumú UVB-vel plakk típusú pikkelysömör kezelésében, két különbözô dózisnö- velési sémát alkalmazva. Eredményeik szerint az UVB dózis gyorsabb növelése esetén kevesebb volt a tünetmentesség eléréséhez szükséges kumulatív dózis, és azt kevesebb kezelésszám mellett érték el, bár a mellékha- tások is növekedtek.
Aubin és munkatársai palmoplantaris pustulosus psoriasisban szenvedô betegeknél számoltak be a XeCl excimer lézer hatékonyságáról. Az átlagos javulás 79%-os volt, mintegy 5,3 kezelés után, átlagosan a MED érték 12-sze- resét adva kezelésenként. A plakk típusú psoriasis kevésbé volt érzékeny a terápiára, és a köröm psoriasis egyáltalán nem reagált rá. Gyakori mellékhatás volt az erythema, ritkán hólyagok, a mellékhatások azonban jól tolerálhatók voltak.
Taylor és munkatársai a hajas fejbôr psoriasis kezelésére vizsgálták a XeCl lézer hatékonyságát. A bevont 15 beteg közül 13 fejezte be a vizsgálatot. A betegek átlag 29 kezelést kaptak, és az alkalmazott UVB dózis 1723 mJ/cm2 volt. A 13 beteg közül 12 mutatott javulást a kezelt területen, és 3 beteg még 6 hónappal a kezelés befejezését követôen is remisszióban maradt. Csupán néhány beteg számolt be nagyon enyhe, nem kellemetlen melegérzetrôl a kezelések során, égést vagy hólyagos bôrreakciót nem tapasztaltak. Késôbb Gupta, majd saját vizsgálataink is igazolták, hogy a XeCl lézer nagyon hatásos eszköz a hajas fejbôr kezelé- sében. A hajas fejbôr psoriasisa nagyon nehezen kezelhetô hagyományos fototerápiával, melynek oka a sûrû haj, a nehéz hozzáférhetôség az UV szá- mára, mivel a haj mechanikai akadályt képez a fény számára. Ezen túlmenôen a hagyományos fényterápia során a hajas fejbôr tünetmentes területei, továbbá az arc is részesülnek az expozícióból. A XeCl lézer (XTRAC, Photomedex, USA) jól alkalmazható a hajas fejbôr kezelésére, mivel ahhoz egy olyan szerkezet csatlakozik, amely a hajat elválasztva elôsegíti a lézersugár eljuttatását a fejbôrre.
Mindezen tanulmányok azt mutatták, hogy a 308 nm-es XeCl kiválóan alkalmas a psoriasis különbözô formáinak kezelésére, megkímélve a tünetmentes bôrt, és kevesebb kumulatív dózist valamint rövidebb kezelési idôszakot eredményezve. A XeCl lézer terápia kifejezetten alkalmas lokalizált plakk típusú psoriasis, inverz psoriasis, palmoplantaris pustularis psoriasis, és az újabb eredmények szerint a hajas fejbôr pikkelysömörének kezelésére.
A XeCl lézer egy új és igen hasznos módja az UVB fényterápiának. Az eddigi különbözô vizsgálatok alapján kijelenthetjük, hogy a XeCl lézer terápia során az UVB kezelés idôtartama rövidebb, a kezelések átlagos száma és a kumulatív dózis szignifikánsan kevesebb, mint a standard fototerápiák esetében. Mivel a különbözô UV terápiák carcinogén hatása az élet során kapott kumulatív dózissal arányosan növekszik, és a lézerkezelés során csak a tünetes bôrt éri az UV fény, valószínûsíthetô, hogy a XeCl kezelés kisebb rizikót jelent a carcinogenesis szempontjából.
A 308 nm excimer lézert ma már elterjedten alkalmazzák gyakorlatilag minden, UVB fényre javuló bôrbetegség kezelésére, amennyiben az lokalizált formában jelentkezik, így alkalmas a vitiligo és egyéb hypopigmentációs bôrbetegségek, oralis lichen planus, cutan lymphomák, alopecia areata és az atópiás dermatitis kezelésére. Saját vizsgálataink szerint az intrana- zalis fototerápia hatékony új kezelés lehet allergiás rhinitisben szenvedô betegek számára is. Ezen adatok arra utalnak, hogy a 308 nm excimer lézer klinikai alkalmazási területei még korántsem tekinthetôk lezártnak, az excimer lézer alkalmas lehet testüregek gyulladásos vagy hiperproliferatív betegségeinek a kezelésére is.
A VÍRUSNAPLÓ fenti témához kapcsolódó hivatkozásai:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Excimerlézer
https://en.wikipedia.org/wiki/Xenon_monochloride
