Az özönvíz után Noé egyik unokája, a Ménrót nevű óriás két fiat nemzett: Hunort és Magort, a hunok és a magyarok őseit. A testvérpár szarvast űzve bukkant Meotisz földjére, ahol elhagyva az atyai fészket le is telepedett. Idővel aztán szűk lett a hely, ezért Szittyaországba költöztek át, majd ott is megsokasodván a nép egy része még nyugatabbra, Pannónia földjére ment.
Az Úr megtestesülése utáni négyszázegyedik, a magyarok Pannóniába történt bejövetelétől számított huszonnyolcadik esztendőben a magyarok, vagyis a hunok a rómaiak szokása szerint egyetértő akarattal királyul emelték maguk fölé Attilát, Bendegúz fiát.
Ő pedig öccsét, Budát emelte maga mellé, megtéve őt fejedelemmé és bíróvá a Tisza folyótól a Donig.
Attila magát a magyarok királyának nevezte: Attila, Isten kegyelméből Bendegúz fia, a nagy Magor unokája, ki Engadiban nevelkedett, a hunok, médek, gótok, dánok királya, a földkerekség ijedelme, Isten ostora.
Attila király pajzsán címert viselt, ez koronás fejű turul volt. Ezt a címert a magyarok mindaddig, amíg a községek önmagukat kormányozták, Géza fejedelem, Taksony fia idejéig, a községek hadaiban mindenkor hordozták.
Attila, a magyarok királyának serege tízszer százezer harcosból állt, katonái védelmét főleg bőrpáncélok adták, íjat, kopját és a derekukon kardot viselve mentek harcba.
Attila kinézetét a római krónikás, Priscus írta le: Attila alacsony termetű volt, széles mellkassal és nagy fejjel rendelkezett, lapos orra, apró szeme volt, miközben vékony, őszülő szakállal és sötét bőrszínnel rendelkezett.
Megvetendőnek tartotta, hogy ládában őrizze a pénzét; a merészségben mértéket tartott, a harcban ravasz és körültekintő volt; úgy mondták, testében meglehetős erő lakozott.
Elhatározásában nagylelkű, fegyvere fényesített, sátra, holmija tiszta volt. Bőkezűsége és közvetlensége miatt szerették a külső nemzetek; szigorú természete miatt pedig az övéi csodálatosképpen féltek tőle.
Attila első felesége Kreka a görög császár lánya volt – ő a mi Rékánk. A Krónika Konstantin császárról tesz említést, mely szerint a békekötés zálogaként kapott feleséget Attila és ő szülte Kabát, vagyis Csabát.
Priszkosz rhétor, aki személyesen is találkozott Réka királynéval, leírása alapján Réka udvartartása hun jelleget hordozott magán.
Réka kocsibalesetben vesztette életét. A krónika szerint Attila Réka halála után egy új asszonyt hozott, aki nem más, mint a gót Krimhilda volt. Az új asszony a nimcse (német), vagyis a gót Szivatapoludnak volt a lánya. Ettől a feleségtől született Aladár, aki Attila halála után egy ideig Erdély bizonyos részét uralta.
A Krónika szerint miután Attila elvesztette második feleségét is, állítólag a vele ellenségeskedő Tetrikusz Pedzs, Bécs királyának a lányát, Krimhildát (Ildikót) vette feleségül. A lány valószínűleg gót-római származású volt, a Tetrikusz szó a régi római tetrarcha méltóságnévre utal. A Krónika azt is megemlíti, hogy a lány testvére Vincse Laos, nimcse (német) uralkodó volt.
Az uralkodó méltatlan körülmények közt halt meg, 453-ban, a nászéjszakáján új felesége, a germán Ildikó ölte meg méreg segítségével.
A Magyar Nemzeti Múzeum által áldozati csészének – Attila méregkelyhén a következőket olvashatjuk:
eSEL ELI MeG uNKaR TiTáNT SZT RóMAI LáN
Aminek az értelme, hogy:
Ezzel öli meg Ungar (Hungarok) Titánt (Titánját) Szt (szent?) római lány.
Euek szerint a legkorábbi nyelvemlékünknek tartott Halotti beszédet 750 évvel megelőző magyar szöveget olvashatunk. Ebből az is következik, hogy Attila elveszett sírját talán a nagyszéksósi szőlőben kellene keresni, ahonnan az aranylelet előkerült.
Ennek a harmadik asszonynak, Ildikónak volt köszönhető, hogy a hun birodalom felbomlott, mert ő a gótokat segítette a Csaba vezette hunok ellen. Nagyon valószínű, hogy bűnrészes volt Attila halálában is.