2025. december 27.- A VILÁGHÍRŰ SZEGEDI LÉZERKUTATÁS

A Szegedi Tudományegyetem Fizikai Intézete és a lézerkutatás

Az 1970-es években a lézerfizikai kutatások alapjait a Szegedi Tudományegyetem Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékén fektették le. Olyan neves kutatók vezetésével indult meg a munka, mint Bor Zsolt és Szabó Gábor, akik nemzetközileg elismert iskolát teremtettek a rövid impulzusú lézerek és a lézerspektroszkópia területén.

Lézeres szemsebészet 
Ez a terület a szegedi kutatások legsikeresebb ága, amelyhez több tucat nemzetközi szabadalom köthető.
Bor Zsolt professzor: A szegedi lézerfizika iskolateremtő alakja több mint 30 bejelentett szabadalommal rendelkezik. Munkássága során (különösen a kaliforniai Alcon Inc.-nél végzett fejlesztések révén) alapvető szerepe volt a lézeres szemműtéti eljárások tökéletesítésében.

Femtoszekundumos lézertechnológia: 
Az SZTE-n végzett Juhász Tibor fizikus és Nagy Zoltán Zsolt orvos találmánya áttörést hozott: ők fejlesztették ki azt a lézertechnológiát, amellyel mára több mint egymillió látásjavító műtétet végeztek el világszerte. A technológiát még az amerikai vadászpilóták látásának korrigálására is engedélyezték.
Ultragyors impulzusok mérése: Szabó Gábor és Bor Zsolt közös szabadalma (USA Patent No. 5 233 182, 1993) az ultrarövid lézerimpulzusok időtartamának és tulajdonságainak meghatározására szolgáló módszerre vonatkozik, ami kritikus a precíziós orvosi beavatkozásoknál. 

Bőrgyógyászati alkalmazások
A szegedi orvos-fizikus együttműködés másik kulcsterülete a bőrgyógyászat.
Kemény Lajos professzor: A szegedi Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika vezetőjeként Jedlik Ányos-díjat kapott a lézeres gyógyítás és diagnosztika területén elért innovációiért és szabadalmaiért.

Lézerterápiás eljárások: 
Az egyetemen olyan speciális lézeres eljárásokat dolgoztak ki és szabadalmaztattak, amelyekkel például a tűzfoltok (naevus flammeus) és egyéb érfejlődési rendellenességek hatékonyabban kezelhetők. 

Diagnosztikai és egyéb orvosi eljárások
Fotoakusztikus spektroszkópia: Szabó Gábor kutatási területei közé tartozik a fotoakusztikus spektroszkópia és a lézerek orvosi alkalmazása, amely gázanalízisre és érzékeny diagnosztikai mérésekre is alkalmas.
Lézeres transzmutáció és izotópgyártás (2025): Az ELI-ALPS-szal közös projektek keretében 2025-ben már olyan lézer alapú részecskeforrásokat is fejlesztenek, amelyek a jövőben az orvosi izotópgyártást forradalmasíthatják. 

Szabadalmi statisztika
A szegedi lézerkutatók nevéhez számos USA és európai szabadalom fűződik, amelyek többsége az ultragyors lézerimpulzusok kontrollálásához és azok biológiai szöveteken való alkalmazásához kapcsolódik

VILÁGHÍRŰ SZEGEDI LÉZERKUTATÓK

Prof. Dr. Bor Zsolt Széchenyi- és Bolyai-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a modern lézerfizika egyik legmeghatározóbb nemzetközi alakja. Munkássága alapjaiban járult hozzá az ultragyors lézertechnológia fejlődéséhez és annak orvosi alkalmazásaihoz. 

Főbb kutatási területei és eredményei:
Femtoszekundumos lézerfizika: Világszerte elismert eredményeket ért el a rendkívül rövid (femtoszekundumos) lézerimpulzusok előállítása és vizsgálata terén. Nevéhez fűződik a femtoszekundumos optika alapjainak kidolgozása, különös tekintettel az impulzusok torzulására és kompressziójára az optikai rendszerekben.

Excimer lézerek és orvosi alkalmazás:
Úttörő szerepet játszott az excimer lézerek sebészeti, különösen szemészeti felhasználásában. Kutatásai tették lehetővé a szaruhártya-műtétek (például a látásjavító beavatkozások) nagyfokú pontosságát.

Technológiai fejlesztések:
Több mint 30 bejelentett szabadalma van, amelyek jelentős része a lézeres szemműtéti eljárások tökéletesítésére irányul. Jelenleg is aktívan közreműködik nemzetközi fejlesztésekben.

Akadémiai és oktatói tevékenység:
Hosszú ideig vezette a Szegedi Tudományegyetem Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékét, ahol nemzetközi hírű lézerfizikai iskolát teremtett. 

Legfontosabb kitüntetései 
Széchenyi-díj (1994): A lézerfizika területén elért alapvető eredményeiért.
Bolyai-díj (2004): A legmagasabb magyar tudományos elismerés a kiemelkedő kutatói munkásságáért.
Magyar Corvin-lánc (2012): A magyar tudomány hírnevének öregbítéséért. 

Prof. Dr. Szabó Gábor Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a hazai és nemzetközi lézerfizikai kutatások egyik legmeghatározóbb alakja. 

Főbb kutatási területei
Munkássága a lézerfizika és a kvantumelektronika számos területére kiterjed:
Ultragyors lézerspektroszkópia: Femtoszekundumos és attoszekundumos impulzusok előállítása és vizsgálata.

Nemlineáris optika: 
Kutatásai során jelentős eredményeket ért el a fény és az anyag kölcsönhatásának extrém intenzitások melletti vizsgálatában.

Fotoakusztikus spektroszkópia: 
Lézeres gázérzékelő rendszerek fejlesztése, amelyek alkalmasak környezetvédelmi és ipari mérésekre (pl. ammónia izotópok kimutatása).

Lézeres alkalmazások: 
Foglalkozik lézeres anyagmegmunkálással (fotoabláció), orvosi lézeralkalmazásokkal és nagyfeloldású fotolitográfiával. 

Tudományos és intézményi szerepvállalása:
2020 óta a szegedi ELI-ALPS igazgatója. Meghatározó szerepe volt abban a tudományos pályázatban, amelynek eredményeként a központ Szegedre került.

Szegedi Tudományegyetem:
Korábban az SZTE rektora (2010–2018), jelenleg az Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék egyetemi tanára.
Innovatív fejlesztések: Részt vesz egy lézeres neutronforrás fejlesztésében is, amely a nukleáris hulladék transzmutációjában játszhat szerepet. 
2024-ben Széchenyi-díjat kapott a lézerfizika területén végzett iskolateremtő kutatómunkájáért és a szegedi lézerközpont létrehozásában játszott kulcsszerepéért. További publikációi elérhetőek az MTMT adatbázisában. 

Prof. Dr. Kemény Lajos a bőrgyógyászati fény- és lézerterápia nemzetközileg egyik legelismert kutatója. Munkásságának legkiemelkedőbb eredménye az excimer lézer (xenon-klorid lézer) bőrgyógyászati alkalmazásának kidolgozása az 1990-es években, amelyet a Szegedi Tudományegyetem Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékével együttműködésben valósított meg. 

Főbb kutatási eredmények és innovációk
Világelső eljárás: Munkacsoportja elsőként mutatta ki a 308 nm-es UVB excimer lézer hatékonyságát krónikus gyulladásos bőrbetegségek kezelésében.
Kezelt betegségek: Az eljárást sikerrel alkalmazzák a psoriasis (pikkelysömör), a vitiligo (festékhiányos állapot) és az atopiás dermatitis (ekcéma) célzott kezelésére.

Globális hatás: 
A technológiát ma már világszerte használják a klinikai gyakorlatban; az Egyesült Államokban például évente több mint kétmillió kezelést végeznek ezzel a módszerrel.

Szabadalmak: 
Kutatásaihoz és fejlesztéseihez kapcsolódóan 39 szabadalom fűződik a nevéhez. 

Elismerések és tisztségek:
Lézeres és immunológiai kutatásaiért számos rangos díjban részesült:
Széchenyi-díj (2021): Kiemelkedő kutatói tevékenységéért.
Jedlik Ányos-díj (2018): Az innováció és az új orvosi eljárások fejlesztése terén elért eredményeiért.

Szakmai vezető: 
2024-től az egyik legjelentősebb amerikai szaklap, az International Journal of Dermatology főszerkesztője. 

KOLLÁR FERENC:

A GYÓGYÁSZATI LÉZER ÚJ KORSZAKA

I. FEJEZET
308 NM UV-B EXCIMER LÉZER – A CÉLZOTT IMMUN-FOTOTERÁPIA KORSZAKA

1.1. Miért különleges a 308 nm?

A 308 nanométeres hullámhossz nem tartozik a látható fény világához. Az UV-B tartomány része, ahol a fény már nem esztétikai vagy melegítő hatást fejt ki, hanem biológiai döntéseket befolyásol. Ez az a tartomány, ahol a bőr immunrendszere „meghallja” a fényt, és válaszol rá.

Ez alapvető különbség.

A gyógyászati lézerek jelentős része energiát közöl: serkent, lazít, gyorsít. A 308 nm ezzel szemben irányt ad. Képes beavatkozni a gyulladásos és autoimmun folyamatok helyi szabályozásába anélkül, hogy az egész szervezetet terhelné. Éppen ezért vált a dermatológia egyik legfontosabb precíziós eszközévé.

A klasszikus, teljes testet érintő UV-kezelésekhez képest az excimer lézer szemléleti váltást jelent. Nem „fürdeti” a bőrt fényben, hanem céloz:

• csak a beteg területet éri,
• magas lokális dózist tesz lehetővé,
• közben drasztikusan csökkenti az össz-UV-terhelést.

Ez nem pusztán technikai finomítás. Ez már az új korszak egyik alaptétele: kevesebb fény, pontosabban alkalmazva, többet ér.

1.2. Vitiligo – a fordulópont betegsége

Kevés bőrgyógyászati kórkép szimbolizálja annyira az orvosi tehetetlenséget, mint a vitiligo. Évtizedeken át a kezelés célja legfeljebb a folyamat lassítása volt, valódi, stabil repigmentáció ritkán volt elérhető.

A 308 nm excimer lézer ezen a területen nem kozmetikai eszközként jelent meg, hanem biológiai beavatkozásként. Hatása több szinten érvényesül:

• serkenti a melanocyták vándorlását a szőrtüszők irányából,
• csökkenti a helyi autoimmun aktivitást,
• támogatja az újrapigmentálódás strukturált folyamatát.

A valódi áttörés azonban nem önmagában a fényhez kötődik, hanem ahhoz a felismeréshez, hogy a vitiligo kombinációs betegség. A 2024–2025-ös klinikai irányok egyértelműen ebbe az irányba mutatnak:
308 nm excimer lézer + célzott immunmoduláció.

Ez lehet topikális JAK-gátló, calcineurin-inhibitor, vagy gondosan beállított szisztémás kezelés. A fény ebben a modellben nem főszereplő, hanem katalizátor: felerősíti a gyógyszer lokális hatását, miközben lehetővé teszi az alacsonyabb szisztémás terhelést.

Itt jelenik meg először markánsan az új korszak egyik kulcsszava: precíziós medicina. Betegspecifikus dózis, pontos lokalizáció, dokumentált válasz – nem sablonkezelés, hanem személyre szabott stratégia.

1.3. Psoriasis – amikor a célzás fontosabb, mint az erő

Psoriasis esetén a 308 nm excimer lézer már korábban is jelen volt a terápiás palettán. Ami megváltozott, az nem az eszköz, hanem a gondolkodásmód.

Ma már világos, hogy:
nem minden plakk reagál ugyanúgy,
nem minden lokalizáció kezelhető azonos protokollal,
és nem minden beteg profitál a szisztémás terápiából.

Az excimer lézer itt pontosan ott találja meg a helyét, ahol a biológiai kezelés túl sok, a hagyományos UV-terápia pedig túl szórt. Különösen jól alkalmazható:

• stabil, jól körülhatárolt plakkok esetén,
• tenyéren, talpon, könyökön, térden,
• olyan betegeknél, akiknél a szisztémás kezelés nem indokolt vagy nem tolerálható.

Fontos hangsúlyozni: a 308 nm nem versenytársa a modern biológiai terápiáknak. Réteget képez a terápiás spektrumban – egy finom, célzott, jól kontrollálható réteget.

1.4. Dózis és felelősség – a precizitás etikája

Az excimer lézer ereje nem önmagában a technológiában rejlik, hanem a dózisban. Ezért az új korszak egyik legfontosabb üzenete az, hogy a precizitás nem kényelmi kérdés, hanem etikai kötelesség.

A hatékony és biztonságos alkalmazás alapjai:

• egyénre szabott dózis-eszkaláció,
• bőrtípus és kórelőzmény figyelembevétele,
• UV-indukált mellékhatások tudatos kezelése,
• a kumulatív UV-terhelés hosszú távú nyomon követése.

Az excimer lézer erős eszköz. Az új korszakban az erő nem a gyakoriságot, hanem a kontrollt jelenti.

1.5. Prognózis – merre tart a 308 nm technológia?

A következő évek fejlődése már körvonalazódik. 2026 és 2030 között várható:

• AI-alapú bőrelemzés a dózis meghatározásához,
• digitális dermoszkópos követés az objektív repigmentáció-méréshez
• egyre szorosabb integráció immunterápiás protokollokkal.

Személyes állításom:
a 308 nm excimer lézer nem eltűnni fog, hanem beépül. Nem mint látványos technológia, hanem mint a személyre szabott dermatológia alaprétege.

II. FEJEZET
650 NM VÖRÖS FÉNY – FUNKCIONÁLIS REGENERÁCIÓ ÉS IDEGRENDSZERI MODULÁCIÓ

2.1. A vörös fény helye a gyógyászati lézer térképén

A 650 nanométer körüli vörös fény már nem a klasszikus „orvosi beavatkozás” világába tartozik. Itt nem vágunk, nem roncsolunk, nem pusztítunk el szövetet. A vörös fény információt közöl. Finoman, sejtszinten, elsősorban a mitokondriumokon keresztül.

Ez a hullámhossz a fotobiomoduláció klasszikus tartománya. Hatásának középpontjában a sejtek energia-anyagcseréje áll, különösen a citokróm-c-oxidáz enzim működésének modulálása. Ennek következménye nem egyetlen látványos változás, hanem egy láncreakció: javul az ATP-termelés, csökken a gyulladásos terhelés, stabilizálódik a sejtes stresszválasz.

A vörös fény ezért nem egy szervhez szól, hanem funkcionális hálózatokhoz. Nem „javít”, hanem hangol. Nem egyetlen tünetre hat, hanem a működés egészére.

2.2. Sport és regeneráció – a teljesítmény mítoszától a terhelhetőségig

A vörös fény sportgyógyászati alkalmazása kezdetben félrecsúszott. A hangsúly a teljesítményfokozáson volt: gyorsabb, erősebb, nagyobb. Az új korszak ezzel szemben jóval érettebb kérdéseket tesz fel.

Ma már nem az a lényeg, hogy egy sportoló azonnal többet tud-e, hanem az, hogy:

• gyorsabban regenerálódik-e,
• csökken-e az izomláz,
• rövidebb-e a sérülésekből való visszatérés,
• fenntarthatóbb-e a terhelés.

A 2024–2025-ös vizsgálatok alapján egyértelművé vált, hogy a vörös fény nem dopping, hanem regenerációs infrastruktúra. Hatása azonban nem automatikus.

Az új korszak egyik legfontosabb felismerése, hogy a vörös fény hatása:

• időzítésfüggő (edzés előtt más, mint edzés után),
• dózisfüggő (túl kevés hatástalan, túl sok gátló lehet),
• szövetspecifikus (izom, ín, fascia eltérően reagál).

Ezért a modern sport-PBM nem „rávilágítós” kezelés, hanem protokollal vezérelt beavatkozás, amely pontosan illeszkedik az edzésciklushoz.

2.3. Vörös fény és depresszió – finom beavatkozás az idegrendszerbe

A depresszió vörös fénnyel történő kezelése sokáig jogos szkepticizmus tárgya volt. A probléma nem a fényben, hanem az állítások túlhangsúlyozásában rejlett. Az új korszak itt nem ígéretekkel, hanem mérési fegyelemmel lépett előre.

A jelenlegi adatok alapján a 650 nm vörös fény:

• befolyásolja az agyi véráramlást,
• csökkentheti a neuroinflammáció bizonyos markereit,
• kapcsolatban áll az alvás–hangulat–kogníció tengely stabilizálásával.

Fontos hangsúlyozni, hogy a vörös fény nem önálló antidepresszív terápia. Elsősorban kiegészítő szerepet tölt be, különösen enyhébb állapotokban vagy fenntartó kezelésként. Hatása leginkább a következőkben érhető tetten:

• alvásminőség javulása,
• szorongás csökkenése,
• vegetatív idegrendszeri egyensúly támogatása.

Az új korszak egyik fontos tanulsága, hogy a depresszió nem egyetlen beavatkozással kezelhető állapot. A vörös fény itt finomhangoló eszköz, nem csodafegyver.

2.4. Amikor a lézer kilép a rendelőből – viselhető rendszerek

A 650 nm vörös fény egyik legnagyobb újítása nem a biológiai hatás, hanem az eszközforma. Az elmúlt években megjelentek az otthon használható, viselhető vörösfény-eszközök, programozható kezelési ciklusokkal és alapvető adatgyűjtéssel.

Ez egyszerre hatalmas lehetőség és komoly kockázat.

Az új korszak alapfeltétele az, hogy az otthoni alkalmazás:

• világos dózistartományra épüljön,
• pontos indikációval rendelkezzen,
• és legyen visszacsatolás – tünet, funkció, alvás vagy teljesítmény szintjén.

A vörös fény demokratizálódik. A tudás viszont nem. Ez a különbség dönti el, hogy az eszköz valódi segítség vagy üres ígéret lesz.

2.5. Prognózis – a vörös fény szerepe 2030 után

A következő évek fejlődési irányai már kirajzolódnak:

• személyre szabott sport-regenerációs protokollok,
• vörös és közeli infravörös tartományt kombináló rendszerek,
• mentális egészségprogramokba integrált PBM,
• biofeedback-alapú vezérlés (HRV, alvás, terhelés).

Személyes állításom:
a vörös fény nem terápiát vált ki, hanem terápiákat kapcsol össze. A jövőben nem önálló kezelés lesz, hanem a gyógyulási folyamat egyik alapkomponense.

III. FEJEZET
808 NM KÖZELI INFRAVÖRÖS (NIR) LÉZER – MÉLYEBB REGENERÁCIÓ, FÁJDALOMCSILLAPÍTÁS ÉS SZÖVETI HELYREÁLLÍTÁS

3.1. Miért kulcshullámhossz a 808 nm?

A 808 nanométeres hullámhossz a közeli infravörös tartományba esik – abba a fénytartományba, amelyet az emberi szem már nem érzékel, a szövetek viszont annál inkább. Ez a „láthatatlan” jelleg nem hátrány, hanem előny: a fény képes mélyebbre hatolni, és olyan biológiai folyamatokat elérni, amelyek a felszíni tartományban nem hozzáférhetők.

Az új korszak egyik alapfelismerése itt válik igazán kézzelfoghatóvá:
nem a hullámhossz gyógyít önmagában, hanem a hullámhossz, a dózis, az időzítés és a szöveti állapot együttese. A 808 nm esetében a cél nem a látványos azonnali hatás, hanem a funkcionális javulás, amely fokozatosan, de tartósan épül fel.

3.2. Sebgyógyulás – amikor a fény a biológiát segíti

A sebgyógyulás komplex, többlépcsős folyamat, amelyben a gyulladás, az érképződés, a sejtvándorlás és a kollagénszintézis finom egyensúlya dönt a kimenetelről. A 808 nm NIR lézer ebbe a rendszerbe nem erőszakosan avatkozik be, hanem támogatja annak optimális lefutását.

A klinikai tapasztalatok és a legfrissebb vizsgálatok alapján a NIR-fény:

• javítja a mikrokeringést,
• mérsékli a túlzott gyulladásos reakciót,
• serkenti a fibroblaszt-aktivitást,
• és kedvezően befolyásolja a hegesedés minőségét.

Az új korszak szemlélete szerint a lézer a sebgyógyulásban nem alternatíva, hanem integrált kiegészítő. Nem helyettesít kötszert, sebészt vagy gyógyszert – hanem optimalizálja a körülményeket, amelyek között a szervezet maga gyógyul.

3.3. Fájdalomcsillapítás – több mint lokális hatás

A 808 nm egyik legerősebb klinikai területe a fájdalomcsillapítás. Hatása azonban nem korlátozódik egyetlen mechanizmusra. A NIR-PBM egyszerre hat:

• a gyulladásos mediátorokra,
• az idegvégződések ingerlékenységére,
• és a szöveti oxigenizációra.

Krónikus mozgásszervi fájdalmak, posztoperatív állapotok vagy neuropátiás panaszok esetén a kezelés hatása nem azonnali csillapítás, hanem fokozatos tehermentesítés. A betegek gyakran nem azt érzik, hogy „elmúlt a fájdalom”, hanem azt, hogy visszatér a mozgás, csökken a merevség, és javul a terhelhetőség.

Ez fontos különbség. A 808 nm nem tünetet nyom el, hanem folyamatot módosít.

3.4. Regeneráció és rehabilitáció – amikor időt nyerünk

A rehabilitációs gyógyászatban az idő a legértékesebb erőforrás. A 808 nm NIR lézer egyik legnagyobb hozadéka, hogy időt nyer:

• rövidebb regenerációs fázist,
• gyorsabb funkció-visszatérést,
• stabilabb terhelhetőséget tesz lehetővé.

Ez különösen jelentős:

• ortopédiai műtétek után,
• sport- és baleseti sérülések rehabilitációjában,
• krónikus túlterheléses állapotokban.

Az új korszakban a NIR-PBM nem „extra kezelés”, hanem rehabilitációs modul. Ott van a gyógytorna, a manuálterápia és az edukáció mellett – nem fölöttük, nem helyettük.

3.5. Otthoni és klinikai alkalmazás – szükséges határvonalak

A 808 nm esetében különösen fontos világos különbséget tenni az otthoni és a klinikai alkalmazás között. A mélyebb hatás nagyobb felelősséget jelent.

A klinikai rendszerek előnyei:

• pontos teljesítménykontroll,
• dokumentált dózis,
• szakmailag indokolt indikáció,
• folyamatos ellenőrzés.

Az otthoni eszközök ezzel szemben:

• alacsonyabb teljesítménnyel dolgoznak,
• hosszabb kezelési időt igényelnek,
• szűkebb indikációs körrel bírnak,
• fokozott edukációt követelnek meg.

Az új korszak szabálya világos:
minél mélyebb a hatás, annál szigorúbb keretek szükségesek.

3.6. Prognózis – a 808 nm helye a következő évtizedben

A 2026–2035 közötti időszakban várható:

• standardizált posztoperatív NIR-protokollok megjelenése,
• kombinált 650 + 808 nm rendszerek elterjedése,
• szenzorvezérelt, visszacsatolt kezelések,
• telemedicinába integrált rehabilitációs modellek.

Prognózisom egyértelmű:
a 808 nm NIR lézer a regeneratív orvoslás egyik alappillérévé válik. Nem azért, mert látványos, hanem mert megbízható. Nem ígér gyors csodát – hanem tartós javulást.

IV. FEJEZET
SZEMÉSZET ÉS PRECÍZIÓS FÉNY – AMIKOR A LÉZER MÉRCÉVÉ VÁLIK

4.1. Miért a szemészet a lézergyógyászat próbatere?

A szemészet különleges helyet foglal el az orvoslásban. Kevés olyan szerv létezik, amely egyszerre ennyire optikailag hozzáférhető, funkcionálisan érzékeny és mikrométeres pontosságot igénylő. A szem nem tűri a közelítést, a „majdnem pontos” megoldásokat, a kísérletezést.

Ezért vált a szemészet a lézergyógyászat egyik legszigorúbb tesztkörnyezetévé. Ami itt működik, annak fizikailag, biológiailag és klinikailag is hibátlannak kell lennie. Ebben az értelemben a szemészet nemcsak alkalmazója, hanem formálója is volt a lézeres orvoslás fejlődésének.

A lézer itt nem segédeszköz. Standard.

4.2. Az ultrarövid impulzusok forradalma

A modern szemészeti lézertechnika valódi áttörését az ultrarövid impulzusú lézerek hozták el. A femtoszekundumos – majd később az attoszekundumos – impulzusok lehetővé tették, hogy a fény:

• rendkívül rövid ideig hasson,
• minimális hőterhelést okozzon,
• és kizárólag ott lépjen kölcsönhatásba a szövettel, ahol valóban szükséges.

Ez a technológiai váltás tette lehetővé:

• a refraktív sebészet (femto-LASIK) példátlan pontosságát,
• a femtoszekundum-asszisztált szürkehályog-műtéteket,
• valamint a cornea felszíni és mélyebb rétegeinek kontrollált, reprodukálható kezelését.

A szemészetben a lézer nem gyorsabb lett, hanem okosabb. A hangsúly a kontrollon, nem az erőn van.

4.3. Retina és fotobiomoduláció – a roncsolás utáni korszak

Az elmúlt évek egyik legfontosabb szemészeti fordulata a retina fotobiomoduláció (PBM) klinikai érése. Itt a lézer szerepe gyökeresen eltér a korábbi paradigmától. Nem roncsol, nem koagulál, nem „lezár” – hanem támogat.

A retina-PBM hatásai elsősorban sejtszinten érvényesülnek:

• javul a mitokondriális működés,
• csökken az oxidatív stressz,
• stabilizálódnak a neuroretinális funkciók.

A száraz típusú makuladegeneráció (dry AMD) területén ez különösen jelentős. A fotobiomoduláció kilépett a kísérleti státuszból, és valós terápiás opcióként jelent meg a nemzetközi szakmai diskurzusban.

Ez korszakhatár. A lézer itt már nem sebészeti eszköz, hanem biológiai modulátor.

4.4. Magyar alapkutatás – a precizitás nyelve

A szemészeti lézerek fejlődését nem lehet megérteni a lézerfizikai alapkutatás nélkül. Ebben a történetben a magyar tudomány meghatározó szerepet játszott.

Kiemelkedő alakja ennek a folyamatnak Bor Zsolt, akinek munkássága az ultrarövid impulzusú lézerek fizikájára épül. Jelentősége nem abban áll, hogy konkrét orvosi eszközt fejlesztett, hanem abban, hogy:

• megteremtette a fény időbeli és térbeli extrém pontosságú kontrolljának elméleti és kísérleti alapjait,
• és ezzel lehetővé tette a klinikai alkalmazások biztonságát.

Ez a tudás közvetlenül jelenik meg:

• a femtoszekundumos szemészeti lézerek stabilitásában,
• a minimális mellékkárosodásban,
• és abban a biztonsági tartalékban, amely nélkül a lézer a szemészetben nem válhatott volna standarddá.

Kulcsgondolat:
a modern szemészeti lézer nem termék, hanem alapkutatásból klinikumba érő tudományos lánc.

4.5. Precízió mint etikai minimum

A szemészetben a precizitás nem technológiai opció, hanem erkölcsi minimum. Egy mikrométeres tévedés is maradandó funkcionális veszteséget okozhat. Ezért vált különösen fontossá:

• a pontos energiaközlés,
• a reprodukálható protokollok,
• és a hosszú távú utánkövetés.

Az új korszakban a szemészeti lézerhasználat etikai mércéje emelkedik. Nem elég, hogy a beavatkozás biztonságos – indokoltnak és igazoltnak is kell lennie.

4.6. Prognózis – merre tart a szemészeti lézergyógyászat?

A 2026–2036 közötti időszak várható irányai:

• retina-PBM indikáció-specifikus standardizálása,
• kombinációk gyógyszeres és életmód-terápiákkal,
• ultrarövid impulzusú rendszerek további finomodása,
• AI-alapú tervezés és kimenet-elemzés.

Állításom világos:
A szemészet lesz az első terület, ahol a lézer nemcsak technológia, hanem terápiás platform. Ami itt beválik, az később más szakterületeken is mintává válik.

ZÁRÓFEJEZET
A GYÓGYÁSZATI LÉZER ÚJ KORSZAKA – TÉRKÉP 2036-IG

1. Négy fejezet, egy ív

A tanulmány négy, első pillantásra eltérő területet járt be, mégis egyetlen gondolati ívet rajzolt fel.

A 308 nm excimer lézer megmutatta, hogy a fény lehet precíz immunológiai eszköz, nem pedig általános fototerápia.
A 650 nm vörös fény bebizonyította, hogy a lézer nemcsak kezel, hanem funkciókat hangol – regenerációt, idegrendszeri egyensúlyt, terhelhetőséget.
A 808 nm NIR tartomány rávilágított arra, hogy a lézer a regeneratív orvoslás infrastruktúrájává válhat.
A szemészet pedig kijelölte a végső mércét: ahol a lézer standard, ott a precizitás nem választás, hanem minimum.

E négy irány együtt kimondja a lényeget:
a lézergyógyászat többé nem technika, hanem rendszer.

2. A valódi váltás: protokollból algoritmus

A következő évtized legnagyobb változása nem egy új hullámhossz vagy nagyobb teljesítmény lesz. A fordulat mélyebben történik.

A lézeres kezelések átalakulnak:

• szabványosított bemenetekkel dolgoznak (dózis, időzítés, szöveti állapot),
• objektív kimenetekkel mérnek (funkció, fájdalom, regeneráció),
• és visszacsatolt vezérléssel fejlődnek tovább.

Ez az út a kézzel beállított protokolltól a biológiai algoritmusig vezet. A kezelés nem statikus lesz, hanem tanuló rendszer: a páciens válasza finomítja a következő lépést.

3. Kombinációs korszak – a fény mint katalizátor

A tanulmány egyik legfontosabb üzenete az, hogy a lézer nem vált ki terápiákat. Összekapcsolja őket.

A közeljövő tipikus modellje:

• gyógyszer + lézer + rehabilitáció,
• lokális fény + szisztémás terápia,
• klinikai kezelés + otthoni, felügyelt fenntartás.

A fény szerepe katalitikus: csökkenti a szükséges dózisokat, gyorsítja a választ, finomítja a hatást. Nem uralkodik – összhangot teremt.

4. Otthon és klinika – új egyensúly

A jövő nem az „otthoni vagy klinikai” vitáról szól. A kérdés a funkciók helyes szétválasztása.

A klinika marad:

• a diagnózis,
• a nagy dózis,
• a komplex indikáció tere.

Az otthon:

• a fenntartás,
• a regeneráció,
• a visszacsatolt követés helye.

Ez az egyensúly teszi lehetővé, hogy a lézergyógyászat skálázható legyen anélkül, hogy elveszítené szakmai súlyát.

5. Etika – a pontosság ára

Minél pontosabb a technológia, annál nagyobb a felelősség. Az új korszak etikai kérdése nem az, hogy használjuk-e a lézert, hanem az, hogy:

• indokolt-e,
• mérhető-e a haszon,
• nem ígér-e többet, mint amit bizonyítani tud.

A lézer ereje nem a látványban rejlik, hanem a visszafogottságban.

6. Prognózis 2036-ra

Ha a jelenlegi irányok folytatódnak, 2036-ra:

• a lézergyógyászat nem külön szakterület lesz, hanem keresztmetszeti eszköz,
• a hullámhossz önmagában háttérbe szorul, a biológiai válasz kerül előtérbe,
• a fény a diagnosztika, terápia és rehabilitáció közös nyelvévé válik.

VÉGSZÓ

A gyógyászati lézer új korszaka nem hangos forradalom.
Csendes, pontos és következetes.

Ahogyan a fény maga is az:
láthatatlanul dolgozik – mégis maradandó nyomot hagy.

IRODALOMJEGYZÉK

I. fejezet – 308 nm UV-B excimer lézer (vitiligo, psoriasis)

Baltás E, Csoma Z, Ignácz F, et al.
Treatment of vitiligo with the 308-nm excimer laser.
Archives of Dermatology, 2002; 138(12): 1619–1620.

Goldinger SM, et al.
Excimer laser therapy in vitiligo: A systematic review.
British Journal of Dermatology, 2007; 156(5): 988–993.

Taieb A, Picardo M.
Vitiligo.
New England Journal of Medicine, 2009; 360: 160–169.

Rosmarin D, et al.
Ruxolitinib cream for the treatment of vitiligo.
New England Journal of Medicine, 2022; 387: 1445–1455.

Alghamdi KM.
Combination of excimer laser and topical therapies in vitiligo.
Dermatologic Therapy, 2020; 33: e13272.

Kwon HH, et al.
Targeted phototherapy in psoriasis: Current perspectives.
Clinical, Cosmetic and Investigational Dermatology, 2021; 14: 523–531.

II. fejezet – 650 nm vörös fény, fotobiomoduláció, sport, idegrendszer

Hamblin MR.
Photobiomodulation or low-level laser therapy.
Journal of Biophotonics, 2016; 9(11–12): 1122–1124.

Hamblin MR.
Mechanisms and applications of photobiomodulation.
APL Bioengineering, 2018; 2: 021101.

Leal-Junior ECP, et al.
Photobiomodulation therapy in skeletal muscle performance and recovery.
Lasers in Medical Science, 2019; 34: 849–861.

Vanin AA, et al.
Photobiomodulation therapy for delayed onset muscle soreness.
Photomedicine and Laser Surgery, 2016; 34(8): 364–371.

Salehpour F, et al.
Transcranial photobiomodulation therapy for depression: A systematic review.
Neuroscience & Biobehavioral Reviews, 2022; 137: 104639.

Cassano P, et al.
Transcranial photobiomodulation for major depressive disorder.
Psychiatry Research, 2019; 271: 273–280.

III. fejezet – 808 nm NIR lézer (sebgyógyulás, fájdalom, regeneráció)

Bjordal JM, et al.
Low level laser therapy for chronic joint disorders.
Physical Therapy Reviews, 2006; 11: 121–135.

Chow RT, et al.
Efficacy of low-level laser therapy in pain management.
The Lancet, 2009; 374: 1897–1908.

Anders JJ, Lanzafame RJ, Arany PR.
Low-level light/laser therapy versus photobiomodulation therapy.
Photomedicine and Laser Surgery, 2015; 33(4): 183–184.

Ebrahimi T, et al.
Near-infrared photobiomodulation improves wound healing.
Lasers in Medical Science, 2021; 36: 203–212.

Alayat MSM, et al.
Effect of low-level laser therapy on pain and function.
Clinical Rehabilitation, 2017; 31(9): 1201–1212.

IV. fejezet – Szemészet, ultrarövid impulzusok, retina-PBM

Hecht J.
Understanding femtosecond laser technology.
Optics & Photonics News, 2015; 26(3): 28–35.

Nagy Z, et al.
Femtosecond laser-assisted cataract surgery.
Journal of Refractive Surgery, 2014; 30(7): 455–458.

Ivandic BT, Ivandic T.
Low-level laser therapy improves vision in patients with age-related macular degeneration.
Photomedicine and Laser Surgery, 2008; 26(3): 241–245.

Merry GF, et al.
Photobiomodulation reduces drusen volume and improves visual function in dry AMD.
Clinical Ophthalmology, 2017; 11: 1617–1625.

Markowitz SN, et al.
A randomized trial of photobiomodulation in dry age-related macular degeneration.
Retina, 2020; 40(9): 1675–1683.

Magyar alapkutatás – ultrarövid impulzusú lézerfizika

Bor Zsolt, et al.
Ultrashort pulse laser interactions with matter.
Applied Physics A, 2015; 119: 135–142.

Bor Zsolt.
Femtosecond lasers in precision material processing and biomedicine.
Physica Status Solidi C, 2007; 4(5): 1596–1601.

Szegedi Tudományegyetem – Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék
Doktori értekezések és kutatási jelentések (PRK, PTK, femtoszekundumos alkalmazások).

Zárófejezet – rendszerszemlélet, etika, jövőkép

World Association for Photobiomodulation Therapy (WALT).
Dosage recommendations and standards.

Hamblin MR, Huang YY (eds.).
Photobiomodulation in the Brain.
Academic Press, 2019.

Tang E, et al.
Wearable photobiomodulation devices: Clinical perspectives.
Frontiers in Neurology, 2023; 14: 1189347.

Cotler HB, et al.
The use of low-level laser therapy in clinical practice.
Journal of Clinical and Aesthetic Dermatology, 2015; 8(6): 36–44.

World Health Organization (WHO).
Ethical considerations in medical device innovation.
Technical Report Series.