Juhász Gyula 1917-ben fölhagyott a tanítással, Nagyváradról hazaköltözött Szegedre és különböző helyi lapoknál újságíróskodott. Ekoriban gondolkodására erősen hatottak a baloldali eszmék, a forradalmak rövid időre még depressziójából is kiragadták. A tanácsköztársaság idején politikai szerepet is vállalt, nagy terveket szőtt a népművelés megszervezéséről, a színházi kultúra terjesztéséről. Háború után rá is jellemző az az ambivalencia, mely kortársainál is megfigyelhető: erkölcsi kötelességének érezte, hogy a forradalmak idején szerepet vállaljon, ugyanakkor Trianon számára is az ország végromlásának, pusztulásának fenyegetését jelentette.