A VÍRUSNAPLÓ egyik, vajdasági olvasója levélben érdeklődik a prosztatarák újabb kezelési módszereiről. Mai bejegyzésünkben röviden erről írok:

A prosztata a férfiak nemi mirigye, amely a húgyhólyag alatt helyezkedik el és a húgycsövet veszi körül, és kivezető csöve a húgycsőbe nyílik. Fő feladata a prosztataváladék termelése, amely az ondó egyik létfontosságú összetevője. Felnőtt férfiaknál kb. 20 gramm súlyú, szelídgesztenye vagy dió nagyságú szerv.
A prosztata gyakori megbetegedései közé tartozik a prosztata gyulladása, ami fájdalommal, vizelési nehézségekkel járhat, valamint a jóindulatú prosztatamegnagyobbodás (BPH) – amely valójában az életkor előrehaladtával gyakran előforduló állapot, amikor a mirigy megnő, szűkíti a húgycsövet, és vizelési problémákat okoz – de a legtragikusabb a prosztata daganatos megbetegedése.
A prosztatarák diagnózis a PSA-szint emelkedése, a fizikális vizsgálat és az MRI alapján történhet, a pontos megerősítést pedig a szövetminta (biopszia) adja. A kezelési lehetőségek a stádiumtól függően az aktív megfigyeléstől a műtétig, sugárterápiáig és hormon- vagy célzott terápiáig terjedhetnek.
A prosztatarák tünetei:
Gyakori vizelési inger, de a hólyag nem tud teljesen kiürülni.
Vizeletpangás, ami húgyúti fertőzésekhez vezethet.
Véres vizelet vagy ondó.
Deréktáji fájdalom.
Gyengeség, fogyás, vérszegénység.
Az 50 év feletti férfiaknál jelentősen nő a kockázat, és a gyakoriság a 75. életévben tetőzik.
A prosztatarák kezelésében nemrégiben új terápiát vezettek be és azoknál alkalmazzák, akiknél a DNS-javításért felelős úgynevezett HRR-gének hibáinak (például BRCA1 vagy BRCA2).
Az új gyógyszer egy három gyógyszerből álló kombináció — niraparib, abirateron és prednizo, mely képes jelentősen lassítani a betegség előrehaladását . Az eredmények szerint a kombinált terápia vagy 50%-kal csökkentette a betegség romlásának kockázatát.
A Niraparib egy rákellenes gyógyszer, amelyenek alkalmazása szájon át történik. A Niraparib a PARP-gátlók közé tartozik, amelyek megakadályozzák a daganatsejtek DNS-javító folyamatait. Ha a BRCA gének hibásak, a rákos sejtek képtelenek kijavítani a saját károsodásukat — így a sejtek elpusztulnak.
Az Abirateron ezzel párhuzamosan megvonja a tumor hormonális utánpótlását, tehát a két hatás egyszerre támadja a prosztatarákot.
A Prednizon egy kortikoszteroid gyógyszer, amelyet a gyulladás csökkentésére és az immunrendszer elnyomására használnak.
Ez a három mechanizmus teszi a terápiát különösen hatékonnyá, főként azoknál a férfiaknál, akiknél genetikai okok miatt alakult ki az agresszív daganat.
Az eredmények rávilágítanak arra, mennyire fontos a genetikai vizsgálat már a diagnózis pillanatában. A prosztatarákos betegek 30%-nál ugyanis kimutathatók a BRCA- vagy HRR-mutációk — náluk a kombinált terápia sokkal eredményesebb lehet, mint a hagyományos kezelés.
A szakértők ezért azt javasolják, hogy a jövőben minden előrehaladott prosztatarákos páciens esetében történjen genetikai szűrés, így elkerülhetők az eredménytelen kezelések és időben elindítható a célzott terápia.
A kombinált gyógyszeres kezelés — mint minden onkológiai terápia — mellékhatásokkal járhat, leggyakrabban vérszegénységgel és magas vérnyomással. Ennek ellenére a kutatók szerint a betegek túlnyomó többsége jól tolerálta a kezelést, és a prosztatarák előrehaladása látványosan lelassult.
A tudósok abban bíznak, hogy ez a módszer hamarosan a rutinkezelések közé kerülhet, és akár évekkel is meghosszabbíthatja a betegek életét.

Visszakanyarodva még rávilágítanák arra, hogy azon személyeknél, akiknél BRCA gének mutációja mutatható ki, vagyis örökletes BRCA génmutáció-hordozók, számos daganat, leggyakrabban az emlőrák a petefészekrák és a prosztatarák kialakulásának lehetősége jelentősen megnövekedik.
Az elmúlt időszakban a BRCA-státusz meghatározására szolgáló módszerek óriási fejlődésen mentek át, a különféle szolgáltatások egyre szélesebb körben érhetőek el. Mára nyilvánvalóvá vált, hogy a BRCA-státusz az örökölt ráktípus megbetegedés esetén nagymértékben befolyásolja a prognózist, az ellátás menetét, és nem utolsósorban a hatékony prevenciót.
A vizsgálat elvégzése abban az esetben ajánlott, ha az Ön vagy rokona kórtörténetében BRCA-mutáció jelenléte feltételezhető. Erre akkor van esély, ha Önnek vagy valamely családtagjának bármely életkorban emlőrákja, petefészekrákja vagy prosztatarákja volt. A vizsgálat az örökletes rák hajlamosító génjének hordozásátvizsgálja, nem pedig az említett két betegséget.