Kovács Henriette írása
A VÍRUSNAPLÓ olvasóit a KisCsipke balett-produkcióra invitáljuk, melyre 2025. október 25-én, október 26-án és november 2-án kerül sor a Magyar Állami Operaház Eiffel Műhelyházában.
A Grimm Testvérek meséjének elemei, avagy a sors elkerülhetetlensége, a jó és rossz harca, valamint az igaz szerelem mindent legyőző ereje
- Az átok: Egy király és királyné, akiknek sokáig nem született gyermekük, végre kislányt kapnak, akit megkeresztelnek. A keresztelőre minden tündért meghívnak, kivéve egyet. A meghívatlan, gonosz tündér dühében megátkozza a hercegnőt, miszerint 15 vagy 16 éves korában egy rokkakerék orsójára szúrja az ujját, és meghal.
- Az enyhített átok: Az egyik jó tündér még nem adta át ajándékát, ezért nem tudja teljesen semmissé tenni az átkot, de enyhít rajta: a hercegnő nem hal meg, hanem száz évig alszik, amíg egy herceg fel nem ébreszti az igaz szerelem csókjával.
- Az elkerülhetetlen végzet: A király minden rokkát és orsót eléget, hogy megakadályozza az átok beteljesülését. A hercegnő mégis rátalál egy eldugott szobában egy fonó asszonyra, és kíváncsiságból megérinti a rokkát, aminek következtében megszúrja az ujját, és álomba szenderül.
- A kastély elszigetelése: Hogy a hercegnő felébredve ne legyen egyedül, az egyik jó tündér az egész kastélyt és annak lakóit (embereket és állatokat egyaránt) mély álomba altatja, és a kastély köré sűrű, tüskés csipkebokrokból álló sövényt varázsol, ami áthatolhatatlan.
- Az ébresztő herceg: Száz évvel később egy herceg hall a legendás csipkerózsikáról, és elhatározza, hogy felébreszti. Keresztülvág a csipkebokrokon, behatol az alvó kastélyba, és megtalálja a hercegnőt.
- Az igaz szerelem csókja: A herceg csókot ad Csipkerózsikának, aki azonnal felébred, és vele együtt az egész kastély is. A herceg és a hercegnő végül összeházasodnak, és boldogan élnek, amíg meg nem halnak.
A fenti mese alapjaira épülő Csipkerózsika, Csajkovszkij második balettje. A mű ősbemutatója 1890. január 15-én volt a szentpétervári Mariinszkij színházban. A mű első koreográfiáját Marius Petipa tervezte. A magyar állami operaházban először 1967. május 14-én, Pjotr Guszev rendezésében, majd 1991. április 6-án pedig Róna Viktor rendezésében mutatták be. Mindkét magyar bemutató Marius Petipa koreográfiája alapján került színre.
A CSIPKERÓZSIKA BALETT CSELEKMÉNYE
Előjáték
Catalabutte, a királyi udvar ceremóniamestere az Aurora hercegnő keresztelőjére meghívott vendégek listáját nézi át, majd küldi szét a meghívókat egy apróddal. A keresztelőre készül a jóságos Orgonatündér és a gonosz Carabosse is, de ő nem kap meghívót. A vendégsereg lassan bevonul és megérkezik a boldog királyi pár is a dadákkal, akik a kis hercegnőt dédelgetik. Érkeznek a meghívott tündérek is kíséretükkel, kis apródok párnán nyújtják át ajándékaikat. Nyolc tündér a keringő hangjaira egy szép csoporttáncot mutat be, miközben a távolban a vendéglistáról lefelejtett, s ezáltal vérig sértett Carabosse a szörnyeivel bosszút forral. A meghívott tündérek most egyenként ajándékozzák meg a kis Aurorát különböző jó tulajdonságokkal: legyen tiszta és szép – mondja a barackszínbe öltözött Candide, illatos, mint a gyöngyvirág – kívánja a világoszöldben táncoló Farine, oly derűs, mint a búzavirág – táncolja a kék tütüben Miette. Csodás hanggal ajándékozza meg a sárga Canary, egészséggel a vörösben táncoló Violente és minden egyéb jóval az Orgonatündér halmozza el a kis hercegnőt. Az ünnepség a tündérek és kísérőik közös táncával folytatódik, amikor váratlanul befut Catalabutte, aki ekkor döbbent rá, hogy végzetes hiba történt: kimaradt a vendégek listájáról Carabosse. A következő pillanatban már be is ront a kíséretével a gonosz tündér. Megátkozza a kis hercegnőt, majd megjósolja, hogy tizenhat éves korában egy orsóval megszúrja a kezét és meghal. Átka és bosszúja örömére Carabosse a szörnyeivel mámoros táncot jár, ám ekkor előlép az Orgonatündér és varázserejével megváltoztatja az átkos jóslatot, úgy, hogy Aurora nem hal majd meg, csak elalszik, és száz év múlva eljön érte egy királyfi, aki szerelmes csókjával felébreszti. Carabosse – mivel nem lehet teljes az átka – dühösen elviharzik, az ünnepség pedig véget ér.
Első Felvonás
A hercegnő tizenhatodik születésnapját ünneplik a királyi palotában. A vendégek üdvözlése után felvonul a világ különböző tájairól érkezett négy vőlegény, akikkel Aurora egy-egy táncot jár. A hercegnő ismerkedik az ifjakkal, akik egy-egy fehér rózsával ajándékozzák meg. A dada öltözetében megjelenik Carabosse, és átnyújt a hercegnőnek egy orsót, amellyel a tánc közben – a jóslatnak megfelelően – megszúrja az ujját, és összeesik. Mindenki Aurora köré gyűlik, Carabosse pedig diadalmámorban tépi le magáról az álruhát, és örül sikeres bosszújának. A vőlegények karddal támadnak rá, de ő varázsereje révén sebezhetetlen. Ekkor megjelenik a színen az Orgonatündér, akinek a jó varázsereje előtt végül meghajlik Carabosse, és elviharzik szörnyeivel együtt. Az Orgonatündér megnyugtatja a királyi párt: a hercegnő csak alszik, és száz év múlva jön egy királyfi, aki majd szerelmes csókjával feloldja a varázslatot. A négy vőlegény egy rózsabokorra fekteti a hercegkisasszonyt, majd az Orgonatündér varázspálcájának intésére mindenki szemére álom száll
Második Felvonás
Első Kép
Száz évvel később – a vadrózsával befutott és alvó királyi palota közelében lévő erdőbe – Désiré herceg érkezik előkelő udvari társasággal. Vadászat közben pihenőt tartanak, de a herceg nem sokáig tart velük, egyedül szeretne maradni. Miután a vadászok távoznak, megjelenik az Orgonatündér. Varázspálcájával a királyfi elé idézi az alvó Csipkerózsika, azaz a hercegnő képét, aki iránt a herceg szíve azonnal szerelemre lobban.
Második Kép
Az Orgonatündér nemcsak megmutatja a hercegnek Aurorát, de segít is elvezetni hozzá. A hercegnek tizenhat nereida mutatja az utat. Megjelenik Carabosse is, és megpróbálja eltéríteni a herceget. De hiába hálózza be, és csókolja meg a herceget, az legyőzi a kísértést – erősebb a szerelme a látomásban megismert Csipkerózsika iránt –, s így Carabosse-nak meg kell hátrálnia. Désiré eljut az alvó hercegkisasszonyhoz, akit megcsókol, és ezáltal megszűnik az átok. Csipkerózsika felébred százéves álmából és viszontszerelemre lobban a herceg iránt. A gonosz varázslat megszűntével a királyi udvar is felébred hosszú álmából.
Harmadik Kép
A királyi palota dísztermében esküvőre készülnek. A ceremóniamester üdvözli és irányítja a bevonuló vendégeket, meg a királyi családot, majd megjelenik az Orgonatündér is. Ezután kezdetét veszi egy divertissement, amelyben megmutatkoznak az ékkövek, a cica és a csizmás kandúr, majd a boldogság Kékmadara és Florine hercegnő. Az esküvő fénypontja Aurora és Désiré tánca. Az ünnepséget nagy finálé zárja. Minden szereplő újra bevonul, s egy mazurka hangjaira örömtáncot járnak, majd felemelik, és megáldják az ifjú párt.
Újra műsoron a Csipkerózsika című balett gyermekváltozata az Eiffel Műhelyházban
Csajkovszkij varázslatos zenéjére viszik színre a legszebb mesebalettet a Magyar Állami Operaház tehetséges ifjú balettnövendékei előadásában. A Magyar Nemzeti Balettintézet nagy sikerű KisCsipke című produkciójában 2025. október 25-én, 26-án és november 2-án újra gyerekek szólítják meg a gyerekeket, hogy bemutassák nekik a klasszikus balett gyönyörű világát.
Auróra hercegnőt a keresztelőn megátkozza a hiú és gonosz tündér, Carabosse, az Orgonatündér közbenjárására azonban a halálos átok száz évig tartó álommá szelídül, amiből végül egy bátor herceg kelti fel a fiatal lányt. A gyerekek képzeletét évszázadok óta számtalan változatban megragadó tündérmese 1890-ben Pjotr Iljics Csajkovszkij zeneszerző és Marius Petipa koreográfus együttműködése nyomán, a szentpétervári Cári Balett színrevitelében nyert el maradandó színpadi formát, és lett a klasszikus balettirodalom egyik megkerülhetetlen alkotása.
Az OPERA balettiskolájaként működő Magyar Nemzeti Balettintézet Radina Dace művészeti vezető irányításával készítette el 2023-ban a KisCsipke című előadást, amely korábbi nagy sikerükhöz, a KisHattyúk tavához hasonlóan olyan tartalmas családi élményt nyújt, amiben a gyerek nézők saját kortársaikat láthatják viszont a színpadon. A mese nyújtotta varázslat az alkotók reményei szerint talán a klasszikus balett iránt is felkelti a fiatal közönség érdeklődését. Az előadás a Petipa-féle klasszikus balettlépések mellett Carabosse mozdulataiban modern táncelemeket is tartalmaz, míg a palotajelenetben felvonuló mesehősök variációi között Gulliver és a liliputiak mutatnak be sztepptáncot, ezzel is érzékeltetve az MNBI-s növendékek sokoldalú felkészültségét.
Auróra szerepét Varga Lilla Emese, a Magyar Nemzeti Balettintézet kamaraművésze, valamint Sharipova Elena, a Magyar Nemzeti Balett grand sujet-je alakítja, Hercegként partnereik Taran Dumitru grand sujet és Timofeev Dmitry principál, ugyancsak a felnőtt társulatból. A további főbb szerepeket Regényi Helka és Petrovics Léna (Orgonatündér), Koltay-Szabó Lili Csenge és Rácz-Fazakas Blanka (Carabosse), valamint Pollák Julianna Éva és Albert Zsófia Enikő (fiatal Auróra) balettnövendékek formálják meg, mesélőként pedig Szemere Zita operaénekes és gyakorlott mesemondó anyuka debütál.
A KisCsipke az évadban összesen négy alkalommal, október 25-én délelőtt és délután, valamint október 26-án és november 2-án délelőtt szerepel a Magyar Állami Operaház Eiffel Műhelyházának műsorán.