Napjaikban a világban jelenleg 110 súlyos katonai konfliktus zajlik. Minden politikai szereplő és katonai vezető folyamatosan prognosztizálja a harmadik világháború kitörésének lehetőségét.
A harmadik világháború természete alaposan eltérhet a korábbi kettőtől. Egyes elképzelés szerint a harmadik világégés elsősorban nem államok közötti összecsapásaként következne be, hanem a globalizált emberi társadalom, gazdaság és kultúra elfajult és kezelhetetlen állapota lenne. A határok nélküli világban az önmagukat a globalizáció veszteseként meghatározó társadalmi csoportok vallási, etnikai vagy ideológiai csoportjai tényleges háborút folytatnának az általuk ellenségként kezelt csoportok és szervezetek, illetve a globalizáció ellen. A folyamat a világszerte meglévő faji, vallási, nemzetiségi, nyelvi és világnézeti törésvonalak mentén terjedne. A globális polgárháborúnak elsősorban a nyelvi, etnikai, faji és vallási tekintetben sokszínű társadalmak, illetve a politikai értelemben mélyen megosztott országok lennének kitettek.
Vagyis röviden összefoglalva: A világot kormányozni akaró, de arra képtelen globalista elit elleni lázadásként törhet ki a harmadik világháború
Maradjunk azonban a nagyobb fenyegetetségű és három éve csak fokozódó orosz-ukrán háborúnál, mely lassan elérheti Magyarországot is, hiszen az ukránok folyamatosan fenyegetnek bennünket, hogy a Balatonig meg sem állnak, a magyar honvédség ugyan felsorakozott az ukrán határ mentén, de vajon meddig tartanánk ki?
Igaz, hogy Magyarország NATO tag és a laikusok állandóan az ominózus 5. cikkelyre hivatkoznak – csak az a baj, hogy a szöveget értelmezni nem igazán tudja senki se.
Az 5. cikkely arról szól, hogy egy-egy tagállam mérlegelve az előállt helyzetet, majd hoz valamilyen határozatot, amely nem egyenlő az azonnali katonai segítséggel. A szövetség ígérete hasonlít az amerikaiak 1956-os ígéretéhez, hogy „tartsatok ki, majd jön a segítség”.
Hová menekülhetünk egy háború elől kérdezi Heny.
Aztán eljátszott a gondolattal – vegyünk egy élhető kis faluban házat?
Magyarországon a hegyvidéki falvak jellemzően az Őrségben, a Mecsekben, a Börzsönyben, a Mátra alján és a Zemplénben találhatóak.
Például szóba jöhet a Baranya megyei szép kis település Óbánya, mely Mecsekben egy elzárt völgyben fekszik, vagy a Mátra alján fekvő Mátrafüred szintén nagyon élhető hely. Aztán Zemplén hegyvidéki faluja, Boldogkőváralja is számításba jöhet, de mindenképpen érdemes mérlegelni Mátraszentimre, Bakonybél, Noszvaj és Nagybörzsöny adta lehetőségeket is.
Vagy inkább menjünk Európától messzebbre? – tettem fel én a kérdést.
Argentína remek földrajzi adottságokkal rendelkezik. Valószínűleg messze lenne egy atombomba becsapódásától, hanem mert nagyon ellenálló a növényzete, ami sok embert képes lenne élelemmel ellátni.
Bhután nekünk azért lenne biztonságos, mert olyan magashegyi környezetben van, hogy ott nem nagyon akarna senki háborúzni. De kérdés, hogy Bhután beengedné-e a háború elöl menekülőket, többek kötött mert az élelmiszer készletek korlátozottak.
Chile dél-amerikai ország távol fekszik a lappangó konfliktusoktól, emellett a kontinens egyik legfejlettebb országa, és még az Andok magas láncolata is megvédené.
Fidzsi-szigeteken talán könnyű lenne kivárni egy háború végét. A Fidzsi-szigetekben az a jó, hogy mindentől rettenetesen messze van: a legközelebbi országtól, Ausztráliától 4300 km-re fekszik.
Grönland a világ legnagyobb szigete, Dániához tartozik, és nagyon alacsony a népessége, összesen 56 000 ember él Grönlandon. Nem valószínű, hogy bármelyik nagyhatalom megtámadná Grönlandot, vagy érte harcolnának.
Izland távol van a veszélyes szárazföldtől, és gazdag édesvizekben, tengeri erőforrásokban és megújuló energiaforrásokban. A szigetország nagyrészt önellátó, háború esetén is képes lenne beszállító nélkül elboldogulni.
Új-Zéland egy olyan szigetország ritkán avatkozik be más nemzetek konfliktusaiba és messze is van azoktól az országoktól, ahol nagy háború dúlhatna.
A Dél-afrikai Köztársaság modern infrastruktúrával, valamint bőséges élelmiszer- és vízforrásokkal rendelkezik. A néger lakosok azonban nem szimpatizálják a fehéreket.
Svájc immáron 200 éve tartja magát ahhoz, hogy semleges marad mindenféle háborús konfliktusok esetén. Talán oda lehet menekülnünk baj esetén!
De talán számunkra a legjobb helynek ígérkezik a Csendes-óceánban található Tuvalu, messze olyan kontinensektől, ahol kirobbanhat háború. Az elszigetelt szigetországban mindössze 11 000 laknak, így nem valószínű célpont lenne egy háborúban. Különben is Tuvalu tiszteletbeli magyar nagykövete vagyok – így talán ez előnyt jelenthet.