MESE AZ ELSŐ HÓGOLYÓRÓL
Kedves Barátom, te bizonyára ismered azt a történelmi tény, hogy a 1848-as kormány, többé kevésbe egy református Kossuth kormány volt.
Kossuth Lajos – zempléni református nemesi családból származott, egész politikai és szellemi világa erősen protestáns jellegű volt.
Szemere Bertalan – református családból származott, később miniszterelnök is lett.
Klauzál Gábor – református kötődésű háttérrel rendelkezett.
Mészáros Lázár – református családból származott.
Csány László és Szalay László is reformátusok voltak.
Az is ismert, hogy. a Fidesz kormány is egy református kormány.
Orbán Viktor – református családból származik, rendszeresen hivatkozik református identitására.
Lázár János – erősen kötődik a hódmezővásárhelyi református közeghez, és több interjúban reformátusként beszélt magáról.
Kövér László – nyilvánosan ritkábban beszél vallásáról, de református háttérrel rendelkezik.
Szájer József – református családi háttérrel rendelkezik, és a református értékrendre többször hivatkozott.
Áder János – református kötődésűként tartják számon.
Balogh Zoltán – református püspök
Novák Katalin – erős református hittel rendelkezik.
Kedves Olvasóm, te tudod azt, hogy legtöbben ma úgy beszélnek a Fidesz-kormány bukásáról, mintha azt az infláció, a fáradtság, a korrupció, a hosszú évek alatt felgyülemlett elégedetlenség sodorta volna el. Mintha a történet ott kezdődött volna, amikor kiürült a pénztárca, amikor az emberek megunták a háborús magyarázatokat, amikor egyre többen érezték úgy, hogy a hatalom egyszerűen elfáradt.
Pedig lehet, hogy nem ott kezdődött.
Lehet, hogy az első hógolyó sokkal korábban gurult el a hegyről.
És nem a gazdaságban.
Nem az utcán.
Nem az ellenzéki pártoknál.
Hanem a református egyházban.
A Fidesz-kormány egyik legfontosabb tartóoszlopa nem a gazdaság volt, hanem az erkölcsi történet, amelyet saját magáról mesélt. Hogy ez a hatalom ugyan kemény, néha túl kemény is, de legalább van mögötte hit, rend, nemzeti felelősség, valamiféle protestáns józanság.
A Fidesz körül az évek során kialakult egy sajátos református hatalmi tengely: Orbán Viktor, Lázár János, Kövér László, Novák Katalin, Balog Zoltán.
Nem pusztán politikusok voltak.
Egy közös világ emberei.
Egy nyelvet beszéltek.
Egy történetet mondtak.
A rendszer önmagát úgy látta, mint a széteső világ utolsó erkölcsi menedékét. Azt állította, hogy körülötte káosz van, de benne még rend van. Kívül cinizmus van, benne még hit. Kívül a Nyugat hanyatlik, benne még van család, egyház, nemzet.
És aztán jött a kegyelmi ügy.
A botrány önmagában is súlyos volt. De nem ez volt benne a végzetes. A végzetes az volt, hogy először repedt meg belülről az a kör, amely addig a rendszer erkölcsi alapját adta. Először, 2024. február elején, nem egy ellenzéki politikus vagy az ellenzéki sajtó támadta meg Novák Katalint.
A repedés a saját táboron belül keletkezett.
A pillanat talán akkor vált visszafordíthatatlanná, amikor két református fordult szembe a egymással.
Tarr Zoltán és Balog Zoltán konfliktusa több volt személyes vitánál.
Olyan volt, mint amikor egy egyházban már nem lehet tovább fenntartani a látszatot. Amikor az egyik egyházi emberei egyszer csak azt mondják: eddig és ne tovább.
A Fidesz-rendszer addig minden külső válságot el tudott hárítani.
Ha drágaság volt, jött a magyarázat: háború.
Ha gazdasági baj volt: Brüsszel.
Ha elégedetlenség: Soros, külföld, ellenzék.
De a református szakadásra nem volt magyarázat.
Mert azt nem lehetett az ukrán frontra fogni.
Nem lehetett Brüsszelre kenni.
Nem lehetett idegen ügynökökre ráhúzni.
A saját embereik fordultak el.
Vagyis a rendszer bukása nem az utcán kezdődött, hanem a lelkiismeretben.
Tarr Zoltán ebben a történetben nem azért lett fontos, mert ő lett volna a legerősebb politikus. Hanem mert ő lett az átjáró.
Jól értesültek azt mondják, hogy ő volt híd azok számára, akik vallásosak voltak, konzervatívok voltak, nemzeti érzelműek voltak, de már nem akarták tovább követni a régi rendszert.
Egyesek szerint, ő mutatta meg, hogy lehet úgy elfordulni a hatalomtól, hogy az ember nem tagadja meg önmagát.
De az is tudvalévő, hogy Tarr Zoltán felesége a híres református családból származó Jékely Berta, a minisztériumban dolgozott, a kegyelmi ügy után a református Lázár János rúgta ki. Tarr Zoltán feleségének rokonsága a református Péterfi Bori, Péterfi Gergely, Péterfi Sarolt, pedig évekig cikkeztek a kormányon maradt reformátusok ellen.
Az a hír terjedt, hogy a kegyelmi botrány bizonyos hírei is tőlük került az ellenzéki sajtóhoz.
És ekkor lépett be a történetbe Magyar Péter.
Ő már nem a református világból jött.
De pontosan akkor jelent meg, amikor a református világ megrepedt.
Nem ő gurította el az első hógolyót.
De ő volt az, aki észrevette, hogy a hegyoldal már megmozdult.
Mások szerint pedig 2024. február végén a reformátusok találták meg őt.
A későbbi elégedetlenségi hullám, a tüntetések, a TISZA felemelkedése, a rendszer összeomlása már mind ebből a repedésből nőtt ki.
A gazdasági bajok, a korrupció, a kiábrándultság csak ráfagytak arra a hógolyóra, amely addigra már elindult lefelé.
A történelemben néha nem az dönt el mindent, ami a legnagyobbnak látszik.
Néha a legfontosabb pillanat egy halk, szinte láthatatlan szakadás.
Egy törés egy közösségen belül.
Egy mondat, amelyet valaki végre kimond.
Lehet, hogy a Fidesz-rendszer bukása nem akkor kezdődött, amikor elfogyott a pénz.
Hanem akkor, amikor elfogyott a hit.