2021. FEBRUÁR 20.- SZOMBATI KÍNAI KONYHAMŰVÉSZET

Szerző: | febr 20, 2021 | Vírusnapló, Archívum, Egészségügy, Kína, Orvoslás, Videó

HARMADIK FORDULÓ

A populációk dinamikáját jól ismerem, sőt matematikai modellezésüket ötven éve gyakorlom – a víruspopuláció is egy populációé, saját dinamikája van. Egy év után sokkal többet tudunk a koronavírusról: több mint valószínű, hogy a koronavírus nagyon sokáig velünk marad, mint ahogy az influenzavírus is velünk van. A koronavírus és az influenzavírus tünetei nagyon hasomlók. Az influenza vagyis a grippa, egy vírus által okozott fertőző betegség. A kórokozó influenzavírusok emlősöket és madarakat képesek megfertőzni. A betegség az emberek között cseppfertőzés útján kis távolságra, közvetlen testi érintkezéssel vagy a beteg által megérintett tárgyakkal terjed, ezért a fertőzés megelőzésében a mindennapi higiénia szerepe megkerülhetetlen. Fő tünetei a hirtelen kezdődő láz, orrfolyás, torokfájás, izomfájdalom, fejfájás, fáradtság, elesettség, később pedig száraz köhögés. Különösen időseknél léphetnek fel súlyos szövődmények: tüdőgyulladás, a homloküreg gyulladása, asztma, szívműködési zavarok. Az influenzának évente új mutációja keletkezik és 5 millió embert fertőz meg 500 000 bele is halnak. A 20. században három influenzapandémia ismeretes: a spanyol-influenza 1918-ban – 100 millió halál; az ázsiai influenza 1957-ben – kétmillió halál; és a hongkongi influenza 1968-ban – egymillió halál.

Az első mesterséges immunizálás Edward Jenner angol sebész oltóanyagával 1794-ben történt, amely az első (fekete himlő elleni) védőoltás volt a világon. Magyarországon 1931 és 1941 között még csak a diphteria (torokgyík) ellen oltották a gyermekek egy részét. Védőoltások nélkül évente 57000-en betegedtek meg és 2500-an haltak meg olyan betegségekben, amelyeket ma védőoltással meg lehet előzni: diphtheria (torokgyík), pertussis (szamárköhögés), morbilli (kanyaró), poliomyelitis (gyermekbénulás), meningitis (járványos agyhártyagyulladás), hastífusz. A BCG vakcinát a francia Albert Calmette és Camille Guerin fejlesztette ki 1908-ra. A vakcina beadásával a még nem fertőzött embereknél tudták megakadályozni a tuberkulózis kialakulását. Magyarországon 1953 óta kötelező beadni az újszülötteknek, de a betegség visszaszorítására már a második világháború vége után indultak tömeges oltási kampányok.

A VÍRUSNAPLÓBAN 2021. január 18 – án írtam a harmadik hullámról: 2020. december 30-i bejegyzésem szerint, Vuhánban, 2019 december 3-án létrejött eredeti vírus mutációjáról (angliai vírusnak nevezik a sajtóban, de szerintem a spanyol tengerparton mutálódott a nyáron) már elég sokat tudunk. Az új változat amely Angliában 2020. szeptember 20-án jelent meg, gyorsabban szaporodik a felső légúti sejtekben és Angliában 2020. december 15-én már drasztikus jelenlétet mutatott. A betegségből felépült személyek vérplazmája, amiben van a vírust semlegesítő antitest, ugyanolyan mértékben hatásos mindkét vírusvariáns ellen. Ez az oltás szempontjából fontos jellemző: ha az egyik ellen védettek vagyunk, akkor a másik ellen is. Magyarországra a új vírusvariáció 2021. január 3-án érkezett meg. Tíz napra rá már a fertőzöttek 5%-nál mutatható ki az új variáns. Magyarország az 54. ország, ahol igazoltan megjelent a vírus új variánsa. Tudatosan írok variánst, mert igazi mutációnak még nem nevezném. A populációk dinamikájából ismerhetjük, hogy a vírusok evolúciója is úgy működik, hogy azok a variánsok lesznek a gyakoribbak, amelyek hatékonyabb terjedést, jobb fennmaradást érnek el. Ha egy jobb terjedést mutató mutáció bukkan fel, az elsődlegesen tudományos kihívás, hogy meg kell ismerni pontosan mit és hogyan módosít a mutáció a vírus működésében. Másodsorban, de ezzel párhuzamosan pedig járványügyi kihívás, hiszen, ha egy variáns gyorsabban és több emberhez jut el, az a kórházi kezelések számát is növeli, így a lassítás az egyetlen fegyver. A magyar virológusok azt írják, amennyiben egy új mutáció a vakcinák kikerülésével fenyeget, (jelenlegi ismeretek szerint a Dél-Afrikában kialakult variáns részben képes erre (az E484K változás miatt) az a gyakorlatban azt jelentheti, hogy a vakcinák hatékonysága a tünetes megbetegedés tekintetében az ismert 94-95%-ról valamelyest csökkenhet. Természetesen azok a védelmi magatartások, melyeket eddig is használtunk, továbbra is indokoltak. Elkerülhetetlen, hogy előbb-utóbb ez a variáns legyen a domináns, de nem mindegy, hogy az átmenet milyen gyors.

2021. Január 30. – i bejegyzésemben már a FRANCIA-MUTÁCIÓRÓL értekeztem.

2021. február 9. –én a különböző vakcinák az újonnan megjelenő mutációkkal szembeni hatásról írtam.

rajz edward jenner
1800-ban vitatkoznak a védőoltás hatásról

A szépséges kínai lány CSÁM-CSOG azaz 市民朱小雨

CSÁM-CSOG 2019. június 12.-e óta főz kamerák előtt, jelenleg több mint harmincmillió nézője van. A csinos és kedves kínai falusi lány, hagyományos kínai ételek elkészítését mutatja be – a legtöbb esetben a húsokat – az Európában szokásos pácolás helyett – nagyon sok fűszert használva, megfőzi majd csak utána süti meg. Az európai tv-szakácsoktól eltörően a megsütött húsokat ő maga fogyasztja el. Tervezem, hogy a vírus utáni időkben meghívom Magyarországra, mert nagyon szívesen eszegetnék vele.

個愛吃愛玩愛做飯的重慶女孩

小雨的出現讓生活有高度

更有溫度

關注“市民朱小雨”

每天都有精彩內容

喜歡的朋友記得訂閱哦

不要忘了右上角的【小鈴鐺】哦

歡迎評論區留言您的意見和建議

謝謝您的支持

RSS Hírstart hírei