UKRAJNA LAKOSAINAK FELE ELVESZETT
A VÍRUSNAPLÓ kérdésére az UNHCR adatai szerint 2022.02.24. és 2025.04.22. között
6.397.855 határátlépés történt Ukrajna felől a magyar–ukrán határon.
Ezek közül 1.937.000 a háború elől menekülőként kért menedéket Magyarországon,
majd 74.000 fő került regisztrálás alá.
Magyarországon jelenleg 64.000 ukrán menekült kapott menekült státuszt
és évek óta életvitelszerűen itt is él – valamint valószínűleg sohasem fog visszatérni Ukrajnába.
A magyar állam 2022 óta 40 milliárd (40.000.000.000.-) Forintot költött az ukrán menekültekre.
Az ukrán háború áldozatai megközelítik vagy el is érhetik az 1 milliót,
valamint több mint 10 millió ukrán nyugatra,
3 millió keletre menekült el a háború elöl,
de már a háború előtti években 5,5 millión vándoroltak ki nyugatra,
továbbá az oroszok által annektált terülteken 6,5 millió ember él ma,
(Krím 2 millió, Szevasztopol 0,5 millió, Donyeck-Luhanszk-Zaporizzsja- Herszon megyékben 4 millió fő, valamint erről a területekről a háború elől 3 millió ember menekült el.)
így a valamikori 52 milliós Ukrajna mára 26 milliósra zsugorodott,
azaz lakosságának 50%-át elvesztette.
HÁBORÚBA KEVEREDHETÜNK
Magyarország és Ukrajna kapcsolata az elmúlt évtized legmélyebb válságába sodródott, miután Kijev és Budapest egymást vádolja jogsértésekkel és biztonsági incidensekkel. Persze a VÍRUSNAPLÓ szakértői, józan ésszel érzékelik, hogy a viszony romlásáért, a felelősség kizárólag Kijevet terhel, miközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ország haderejét is készültségbe helyezte az ukrán-magyar határnál. A kétoldalú kapcsolatok most vannak a mélyponton, de lehet ettől még rosszabb is, mert sajnos nem lehet kizárni, hogy akár háborúba is torkolhat Magyarország és Ukrajna kapcsolata.
MAGYAR-UKRÁN HATÁR
A magyar-ukrán államhatár a „TÚR” határjelnél kezdıdik, amely a magyar az ukrán, és a román államhatár találkozópontja, és a „TISZA” határjelig tart, amely a magyar az ukrán, és a szlovák államhatár csatlakozási pontja
A magyar-ukrán államhatár jelölése a terepen az alábbi határjelekkel történik:
- A „TÚR” határjel három gránitoszlopból áll, az egyik oszlop a Magyar Köztársaság, a másik Ukrajna, a a harmadik pedig Románia területén található. Az oszlopok úgy vannak elhelyezve, hogy megközelítıleg egyenlıoldalú háromszöget alkotnak, amelynek középpontja megközelítıleg a Túr folyó medrének közepén a magyar, az ukrán, illetve a román államhatárok találkozási pontját képezi. A határjelként szolgáló gránitoszlopok alakja felfelé csúcsosodó négyoldalú csonka gúla. A talajszinttıl számított magasságuk 1,97 m. Az oszlopok oldalfelületén a címer és az ország neve található;
- A „TISZA” határjel három vasbeton oszlopból áll: az egyik oszlop a Magyar Köztársaság, a másik Ukrajna, a harmadik pedig a Szlovák Köztársaság területén található. Az oszlopok úgy vannak elhelyezve, hogy megközelítıleg egyenlıszárú háromszöget alkotnak, amelynek középpontja a Tisza folyó medrében a magyar, az ukrán, illetve a szlovák államhatárok találkozási pontját képezi. A határjelként szolgáló oszlopok alakja háromoldalú piramis. A talajszinttıl számított magasságuk 2,27 m. Az oszlopok oldalfelületén a címer és az ország neve található;
- A határ szárazföldi szakaszát:
- – a határvonal mindkét oldalán, általában 2,5 m-es távolságra elhelyezett egy-egy (magyar és ukrán) vasbeton határoszlop, illetve a közöttük lévı, pontosan a határ vonalán lévı vasbeton középponti kı, illetve;
- – közvetlenül a határvonalon lévı, kiegészítı határjelként használatos központi jel és mőanyag jelzıoszlop képezi, melyek egymástól általában 0,2 m-es távolságra vannak elhelyezve.
- A határ vízi szakaszát – a folyók, patakok, illetve csatornák mindkét oldalán elhelyezett egy-egy vasbeton oszlop jelzi. Az államhatár vonala a vízi szakaszokon a terepen jelöletlen pontokon halad keresztül, mely pontok koordinátái egy külön fejezetben találhatók a koordináta-jegyzékben.
- Ott, ahol az államhatár szárazföldi szakasza vizes szakaszra vált át, illetve a vizes szakaszról szárazföldi szakaszra, általában három vasbeton oszlop, valamint egy darab vasbeton középponti kı szolgál a jelzésre: a két oszlop és a közöttük lévı középponti kı a folyó (vagy patak) egyik partján, míg a harmadik, az irányoszlop, az ellenkezı parton, a határvonal adott szakasza kihosszabbításában áll.
- A magyar-ukrán határ hossza 136748 m.
A MAGYAR HONVÉDSÉG
A Magyar Honvédségnek 2025. szeptember 30-i jelentése szerint
– 38000 aktív,
– 25000 önkéntes tartalékos, (A Magyar Honvédség önkéntes tartalékos rendszerében a hazájukat szolgálni kívánó, 18 év feletti, büntetlen előéletű, legalább alapfokú végzettséggel rendelkező magyar állampolgárok vállalhatnak katonai szolgálatot. Ez a rendszer a honvédség katonai képességeinek növelését, valamint a hazafiság eszméjének erősítését célozza. A katonák a munkaerőpiacról szakképzett, motivált és elhivatott embereket toboroznak, és feladataik közé tartozik a katonai szolgálat ellátása.)
– valamint 12000 tartalékos katonája van, (A tartalékos katona egy olyan polgári foglalkozás vagy tanulmányok mellett szolgáló személy, aki szükség esetén hivatott segíteni a honvédséget. A tartalékos katonák kiképzésen vesznek részt, és a szolgálatukért illetményben részesülnek.)
– azaz összesen 75000 magyar polgár áll készen Magyarország szuverenitásának és területi épségének védelmére.
A Magyar Honvédség polgári irányítás alatt álló, függelmi rendszerben működő és centrálisan vezetett fegyveres állami szervezet, békében az önkéntességen, megelőző védelmi helyzetben és rendkívüli állapotban az általános hadkötelezettségen alapuló haderő.
A Magyar Honvédség fő feladata az ország szuverenitásának és területi épségének védelme, valamint az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) értelmében a Szervezet kollektív védelmének erősítése.
További feladatai közé tartozik, hogy hozzájáruljon az egyéb – a partnerségi, szerződéses viszonyok között – közösen vállalt szövetséges küldetésekhez, béketámogató és humanitárius akciókhoz, súlyos ipari és természeti katasztrófák következményeinek elhárításához, a szövetséges katonai és polgári rendvédelmi erők magasabb szintű kiképzéséhez akár a NATO és az Európai Uniószervezeti határainkívül is.
A Honvédséget békében az Országgyűlés, aköztársasági elnök, a Kormány és a honvédelmi miniszter irányítja.
Rendkívüli állapot idején a Honvédség legfelsőbb irányító szerve a Honvédelmi Tanács.
2023. január 1-től a Honvéd Vezérkar Főnöke a Magyar Honvédség vezetője és újjáalakították a MH Szárazföldi Parancsnokságot, a MH Légierő Parancsnokságot, és a MH Összhaderőnemi Különleges Műveleti Parancsnokságot, mint új szervezeti egységet.
A MH jelenlegi főparancsnoka Sulyok Tamás köztárasagi elnök, honvédelmi miniszter Szalay-Bobrovniczky Kristóf, a Honvéd Vezérkar pedig főnöke Böröndi Gábor vezérezredes.
A Magyar Honvédség Parancsnoksága
A Magyar Honvédség parancsnoka (HVKF) alárendeltjei – Budapest központ
- a Magyar Honvédség parancsnokának helyettese (HVKF h.)
- a Magyar Honvédség Parancsnoksága törzsfőnöke
- a Magyar Honvédség vezénylőzászlósa
- Haderőnemi Szemlélőségek:
- Haderőnemi Személőség (szárazföld)
- Haderőnemi Személőség (légierő)
- Haderőnemi Személőség (logisztika)
- Haderőnemi Szemlélőség (különleges műveleti)
- Haderőnemi Szemlélőség (kibervédelmi)
- Csoportfőnökségek:
- Személyzeti Csoportfőnökség (J1)
- Hadműveleti Csoportfőnökség (J3)
- Logisztikai és Gazdálkodási Csoportfőnökség (J4)
- Haderőtervezési Csoportfőnökség (J5)
- Infokommunikációs és Információvédelmi Csoportfőnökség (J6)
- Kiképzési Csoportfőnökség (J7)
- Parancsnoki Iroda
A Magyar Honvédség Parancsnoksága alárendelt szervezetei Székesfehérvári központ
- MH 2. vitéz Bertalan Árpád Különleges Rendeltetésű Dandár (Szolnok)
- MH 5. Bocskai István Lövészdandár (Debrecen, Hódmezővásárhely, Hajdúhadház)
- MH 25. Klapka György Lövészdandár (Tata)
- MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis (Kecskemét)
- MH 86. Szolnok Helikopterbázis (Szolnok)
- MH Légi Műveleti Vezetési és Irányítási Központ 2020-ban alakult az MH LVIK és az MH 54. Veszprém Radarezred jogutód szervezeteként Veszprém helyőrséggel, alegységei Veszprémbe, Békéscsabán, Medinán, Bánkúton, Kupon és Jután tevékenykednek
- MH Vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár (Budapest)
- MH 24. Bornemissza Gergely Felderítő Ezred (Debrecen)
- MH 12. Arrabona Légvédelmi Rakétaezred (Győr)
- MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred (Budapest)
- MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred (Szentes)
- 43. Nagysándor József Híradó és Vezetéstámogató Ezred (Székesfehérvár)
- MH 64. Boconádi Szabó József Logisztikai Ezred (Kaposvár)
- MH Civil-katonai Együttműködési és Lélektani Műveleti Központ (Szentendre)
- MH Pápa Bázisrepülőtér (Pápa)
- MH 93. Petőfi Sándor Vegyivédelmi Zászlóalj (Székesfehérvár)
- MH Tartalékképző és Támogató Parancsnokság (Budapest)
- MH 2. Vitéz Vattay Antal Területvédelmi Ezred (Nyíregyháza)
- MH 6. Sipos Gyula Területvédelmi Ezred (Székesfehérvár)
- MH Anyagellátó Raktárbázis 2013-ban alakult az MH VEK és az MH LEK jogutód szervezeteként Budapest Helyőrséggel
- MH Geoinformációs Szolgálat (Budapest)
- MH Görgei Artúr Vegyivédelmi Információs Központ (Budapest)
- MH Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság (Budapest)
- MH Katonai Közlekedési Központ (Budapest)
- MH Katonai Rendészeti Központ (Budapest)
- MH Légijármű Javítóüzem (Kecskemét)
- MH Szentendrei Helyőrségtámogató Parancsnokság (Szentendre)
- MH Transzformációs Parancsnokság2020-ban alakult Szentendre helyőrséggel
- MH Altiszti Akadémia (Szentendre)
- MH Béketámogató Kiképző Központ (Szolnok)
- MH Bakony Harckiképző Központ (Várpalota, Bakonykút, Hajmáskér, Újdörögd, Táborfalva)
- MH Ludovika Zászlóalj (Budapest)
