A Magyar Nemzetőrség Országos Szövetsége kérésére zajlott le a Szent Korona hiteles másolatának megszentelése az alsóvárosi Havas Boldogasszony templomban vasárnap délelőtt. Gyulay Endre nyugalmazott megyéspüspök vezette a szentmisét és szentelte meg a koronát Kárpáti Kázmér ferences szerzetes, plébános koncelebrálásával.
A szerzetesek és a megjelent hívek számára kettős ünnep volt a vasárnapi, ugyanis a koronaszentelés mellett arra is emlékeztek, hogy Mátyás király napra pontosan 555 évvel azelőtt kezdte meg a szegedi Mátyás téri templom felújítását. Hunyadi Mátyás ugyanis felettébb szerette Szegedet, ahol 1458. január 12-én királynak jelölték a rendek. Trónra lépésekor az Alföldön már nagy kiterjedésű birtokai voltak a Hunyadi családnak, Szeged is Hunyadi-birtok volt. Mátyás számos kiváltságlevelet adott Szeged városának.
1465. október 25-én országgyűlést tartott a ferences templom kertjében. Ekkor történt meg, hogy hatvanezer aranyat érő, királyi palástját egy fagyoskodó szerzetesnek adta. A király 1469. április 28-án ismét Szegedre érkezett, ekkor kezdődtek meg az építési munkák is, amikor a ferencesek a régi kórust és a szentélyt lebontották, és a helyére egy nagyobbat építettek. Ezzel egy időben indult meg a torony építése is, a sekrestye kialakítása, valamint újraboltozták a hajót. A király az építkezést életében nem tudta befejezni, ezért a szegedi polgárok segítségével fejezték be – a szentély tetőpárkányzatánál elhelyezett tábla szerint – 1503-ban.
A korona tanít, eligazít, felelősségre von és előrevetíti a jövőt – fogalmazott Gyulay Endre prédikációjában a Szent Korona hiteles másolatának felszentelése alkalmából rendezett ünnepi szentmisén az alsóvárosi Havas Boldogasszony templomban. A szerzetesek és a hívek számára kettős ünnep volt a vasárnapi, ugyanis napra pontosan 555 évvel azelőtt kezdte meg Mátyás király a szegedi ferences templom felújítását.
Gyulay Endre hangsúlyozta, hogy a Szent Korona nem pusztán koronázási ékszer, hanem a keresztény értékek melletti elköteleződés jelképe.
Gyulay Endre prédikációjában felidézte, hogy a Szent Koronát II. Szilveszter pápa küldte Asztrik érsekkel Szent István király koronázására. Hangsúlyozta, hogy az nem pusztán koronázási ékszer, hanem a magyar államiság és a keresztény értékek, a krisztusi lelkület és tanítás melletti elköteleződés jelképe. Szent István nem csak szavaiban, de egész példamutató életével vállalta a kereszténységet. Ahogy fogalmazott, nem csak istenhívő, de Istennek élő uralkodó volt, és az egész országot krisztusivá akarta tenni. Ez a törekvés és a krisztusi tanítás melletti elköteleződés egész életét és uralkodását végigkísérte. A hagyomány szerint a halála előtti napon a Szent Korona képében hazánkat Szűz Máriának ajánlotta föl.
Ez az apostoli lelkület bennünket is át kellene járjon – jegyezte meg a megyéspüspök, majd arra mutatott rá, hogy az egyház a szentekkel példaképeket állít elénk, akik közül mindenki találhat hozzá közel állót.
Úgy fogalmazott, hogy a korona tanít, eligazít, felelősségre von és előrevetíti a jövőt, amely nem más, mint a feltámadás reménye. Majd kitért arra is, hogy noha már nincs király Magyarországon, minden vezető kötelessége a szent istváni örökség nyomán a Szent Korona szimbolikus vállalásának folytatása, hogy a krisztusi elvekre építse életét. Ezáltal lehet a koronának nem csak múltja, de jelene és jövője is.
Kárpáti Kázmér reményét fejezte ki, hogy a Szent Korona másolata minden magyar ember – országhatáron belül és túl – egységét szolgálja majd egymással és az égiekkel egyaránt.
A szentmise után Gyulay Endre megszentelte a hiteles másolatot, hogy az ezután a Magyar Nemzetőrség és az Erdélyi Vitézi Rend rendezvényeinek fényét emelve szolgálhassa a hazánk keresztény öröksége iránti elkötelezettséget és a nemzettudat erősödését.
Majd Kohári Nándor történész tartott rövid ismertetőt a Szent Korona történetéről:
Tisztelt Egybegyűltek!
Nemzetközileg példátlan, hogy egy nemzet részéről királyságának beavató koronáját ilyen tisztelet övezze. Mitől is szent a Szent Korona?
Az általánosabban ismert magyarázat mellett, most egy kevésbé ismert összefüggést fogok ismertetni – természetesen igen röviden.
A közismertebb szentségi eredet II. Szilveszter pápa apostoli koronaadományozásához, majd Szent István királyunk felajánlásához kötődik: 1038 augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján az államalapító Fehérvárott a Mennybe emelt Szűz Mária templomában országát a korona képében Szűz Máriának ajánlotta fel. A misztikus magyarázat alapján ezzel egy szerződést hozott létre az Ég és a Föld között, amely Magyarországot Szűz Mária birodalmává tette, úgy, hogy ezen földi hatalmak ne változtathassanak. Eszerint Magyarország tehát Mária országa, a Regnum Marianum, ahol a Szent Korona az ő szuverenitását erősíti meg.
Szintén Szent István az, aki még 1027-ben Imre fiához írt Intelmeiben az égi és földi korona összekapcsolásával fia kötelességévé teszi a katolikus hit megtartását. S lám, nincsenek véletlenek, az Árpád-háziak alatt jő elő egy másik példátlan szál.
Szűk 200 évvel később II. András királyunk is résztvett az ötödik keresztes hadjáratban, 1217-18-ban főleg mai libanoni és szír területeken vezetve csapatait. A hadjárat másik részeként nyugat-európai keresztesek, táborukban Assisi Szent Ferenccel a Nílus–deltában indítanak támadást az egyiptomi szultán ellen. Változatos eredményű küzdelem, és egy Assisi Szent Ferenc és a szultán közötti személyes találkozót követően a hadjárat a keresztesek vereségével és visszavonulásával végződik, Jeruzsálem vágyott visszafoglalásának lehetősége ekkor veszik el örökre. A magyar király és Assisi Szent Ferenc személyesen nem találkoznak, időben és térben a hadjárat különböző szakaszaiban vesznek részt. Ugyanakkor II. András az egyetlen európai uralkodó, aki ebből a háborúból seregét épségben és jelentős vereség nélkül vezeti vissza hazájába. Amikor értesül a nyugatiak egyiptomi kudarcáról, a keresztény világ Jeruzsálem iránti vágyát is kifejezvén felveszi a Jeruzsálem uralkodója címet, amit onnantól minden magyar király visel, és amely címet a magyar királyság későbbi fennállása során, több mint 680 éven át, egyetlen más keresztény uralkodóház sem vitatott el királyainktól. Ekként válik a magyar korona a jeruzsálemi királyság koronájává is, így válik a magyar korona krisztusivá is, méginkább szent jelképpé magasztosodva. A sacra corona, a szent korona kifejezés legkorábbi fennmaradt említése 1256-ból való, azaz az uralkodását elsőként jeruzsálemiként is megkezdő IV. Béla országlása alatt.
Amikor az I. világháború részeként osztrák-magyar csapatok is részt vesznek a szövetséges Török Birodalmat támogatva a palesztinai hadműveletekben, Ferenc József 1916 november 21-i halálát követően, Jeruzsálemben tartózkodó csapataink, mint jeruzsálemi királyért is mondanak gyászmisét az elhunyt lelki üdvéért.
Ennek tükrében válik értelmezhetővé és megalapozottá a Szent Korona egységes ikonográfiai programja párba állított szentekkel, apostolokkal és angyalokkal. Általuk üzenettel rendelkezik: először is hitünkkel, múltunkkal és életünkre vonatkozó iránymutatással kapcsolatban. A Szent Koronánk küldetése az ábrázolt személyeken keresztül, hogy fogadjuk be a fényt, a jót Jézus Krisztus által, küzdjük le a rosszat mint Szent György a sárkányt, higgyünk az Apostolok példája nyomán és adjunk önzetlenül és összefogva egymással, mint a szent gyógyító ikerpár Kozma és Damján. Ezzel a múlttal, kifejező szimbolikával és jelentéstartalommal koronánk minden téren egyedülálló Európában és a világon is.
KÉPRIPORT
A koronaszentelési ünnepség meghívott díszvendégei:
– Dr. Salgó László Péter, Csongrád-Csanád Vármegye főispánja;
– Gémes László, Csongrád-Csanád Vármegye közgyűlésének elnöke;
– Dr. Botka László, Szeged város polgármestere;
– Mihálffy Béla, országgyűlési képviselő;
. Chovanecz Kata, Magyar Nemzetőrség;
– lovag Dr. Dohány András, nőr. vezérezredes, a Magyar Nemzetőrség országos főparancsnoka;
– Nagy János, Ordo Hungariae Lovagrend Nagymestere;
– vitéz Márton Jenő, vitézi hadnagy az Erdélyi Vitézi Rend képviseletében;
– Muha-Gots Viktor Pál, Nemzetközi és Kárpátmedencei Szent Korona Apostoli Nemes-Vitéz-Lovagrend Nagymestere;
– sir Dr. vitéz Schváb Zoltán, nőr. vezérőrnagy, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöke, a Közlekedéstudományi Kutató Intézet ügyvezető igazgatója;
– vitéz lovag Dr. Czapáry-Martincsevics András, nőr. altábornagy, a Magyar Nemzetőrség országos főparancsnok helyettese;
– vitéz lovag Kollár Ferenc, nőr. altábornagy, a Magyar Nemzetőrség országos főparancsnok helyettese;
– Kohári Nándor, történész, a Magyar Országos Nemzetőrség elnökségi tagja; (ebéd)
– Német Ferenc, Szeged város önkormányzati képviselője;
– Haág Zalán, Szeged város önkormányzati képviselője;
– Papp Csaba, Magyar Nemzetőrség;
– Huszár Ferenc, ezredes, a Magyar Honvédség Dombay Miksa 4. Területvédelmi ezred parancsnoka;
– Presits Tamás, színművész;
– Mészáros András, Magyar Nemzetőrség;
– Pleskonics András, Magyar Nemzetőrség;
– Varga Tamás, Magyar Nemzetőrség;
– Dr. Magdits György, Magyar Nemzetőrség;
– Molnár Brigitta, Magyar Nemzetőrség;
– Rozinka Gábor, Magyar Nemzetőrség;
– Domonkos Péter, Magyar Nemzetőrség;
– Dr. Fülöp László, Szeged város polgármester jelöltje;
– Varga Róbert, a Rákóczi Szövetség szegedi elnöke;
– vitéz nemes Keskeny Miklós László, női. dandártábornok
– Dr. Németh József, nőr. vezérőrnagy, a Magyar Nemzetőrség országos vezetőségének tagja;
– Kalmár Ferenc, miniszteri megbízott;
– Kovács György, szerkesztő-SzegedMa;
– Dr. Polyák Zsolt r. dandártábornok, Csongrád-Csanád Vármegyei rendőrkapitánya;
– Gidró Kriszta, szerkesztő-Délmagyar; Kisházi Sándor, szerkesztő-Szeged 365;
– Orgovány Erika, Juhász Gyula díjas képzőművész;
– Prihoda Anikó, a vajdasági magyarok képviselője;
– Dávid Júlia, az erdélyi magyarok képviselője;
– Zsoldos Sándor, irodalomtörténész;
– Kovács János, nőr. altábornagy, Magyar Nemzetőrség alapító tagja;
– Dr. Hetzmann Róbert, a Magyar Patrióták Közösségének elnöke;
– Tóth László, író, a németországi magyarok képviselője;
– Tornai Helga, író, az olaszországi magyarok képviselője;
– Zapletán Zoltán, tanácsos;
– Kiss Edit, a szegedi Dóm igazgatója;
– Lengyel Andor, mecénás;
-Holló László, Magyar Nemzetőrség;
– Juhász László, Bács-Kiskun Vármegyei nemzetőr altábornagy;
– Lengyel István, nőr. ezredes;
– .Józsa Gábor, Magyar Nemzetőrség;
– Somogyi Sándor, Magyar Nemzetőrség;
– Palusek András, Magyar Nemzetőrség;
– Sóti József, Magyar Nemzetőrség;
– Konrád Mónika, Magyar Nemzetőrség;
– Buzás Mihály, Magyar Nemzetőrség;
– Besir Márk, Magyar Nemzetőrség;
– Dr Bene Gábor, hagyományőrző;
– Radvánszki Róbert, Magyar Nemzetőrség;